Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 31. szám

736 Feltételek 1. Kis oldal az 50 betűhelyes 25 soros oldal, nagy odal a 60 betűhelyes 32 soros oldal. Jelírásos, vagy egyéb különleges szövegnél ettől — megegyezéssel — el lehet térni. A megkezdett oldal teljes oldalnak számít. 2. Teljes sornak számít a bekezdés első és utolsó sora, a felsorolások és tartalomjegyzékek nem teljes sorai, a képleteket, jeleket tartalmazó nem teljes sorok, a kép- és ábrafeliratok, a nem teljes sort kitevő magyarázó szövegek. 3. Pótdíj számítható fel nehezen írható szöveg esetén, továbbá sorkiegyenlítéses leírás, sürgős vagy expressz leírás, valamint Magyarországon kevéssé ismert nyelvi leírás esetén. A művelődési miniszter 1/1980. (VIII. 22.) MM számú rendelete a közönségszervezésről, valamint a közönségszervezők, az üzletszerzők és az ügynökök díjazásáról A munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével, valamint a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezetével egyetértésben, — a közönségszervezők, az üzletszerzők és az ügynökök díjazása vonatkozásában az 1/1978. (I. 14.) Mü M számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése alapján — a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a színházakra, a zene- és táncművészeti in31. szám tézményekre, a Színházak Központi Jegyirodájára, a hivatásos szabadtéri színpadokra, a moziüzemi vállalatokra, a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívumra, a Magyar Cirkusz és Varietére (a továbbiakban: színház), továbbá a velük munkaviszonyban álló szervezési vezetőre, szervező titkárra és közönségszervezőre, valamint a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott közönségszervezőre (a továbbiakban: színházi közönségszervező), b) az üzletszerzőt és ügynököt foglalkoztató, kulturális ágazatba tartozó állami vállalatokra (a továbbiakban: munkáltató), továbbá a velük munkaviszonyban álló üzletszerzőkre és ügynökökre, valamint a munkakörükben kizárólag vagy nagyobb arányban üzletszerzéssel foglalkozó propagandistákra /,(a továbbiakban: üzletszerző), továbbá c) a társadalmi munkában szervezési és értékesítési tevékenységet végző dolgozóra (a továbbiakban: üzemi közönségszervező). A színházi közönségszervezés szervezete 2. § (1) A színházi közönségszervezési tevékenységet végző szervezeti egység nagyságát a színház jellegétől, hatókörétől és befogadóképességétől függően az alábbiak szerint kell kialakítani: a) A Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és az Országos Filharmónia a főállású közönségszervezői közül a szervezési munka irányítására egy főfoglalkozású szervezési vezetőt alkalmazhat. b) Az a) pontban nem említett színháznál legalább három főállású közönségszervező foglalkoztatása esetén — ennél kevesebb létszámnál a felTANÁCSOK KÖZLÖNYE