Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 29. szám

694 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám b) környezetvédelmi szervek — a 3/a) pontban meghatározott építésügyi szervek a légszennyező hatású létesítmény esetében levegőtisztaság-védelem, — az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal a veszélyes (mérgező, fertőző) hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos, továbbá a káros rezgések, különösen a zaj elleni védelem; 14. az Országos Vízügyi Hivatal területén — első fokon: a Vízügyi Igazgatóság, — másodfokon: az Országos Vízügyi Hivatal a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vízi létesítményeket, illetőleg azok üzemeltetését, továbbá a hullámtereket, a vízjárásbs területeket, a vizek védőterületét (védősávját, védőidomát) akár ideiglenesen, véglegesen vagy eshetőlegesen érintő létesítmény esetében a vízügy; 15. a szakszervezetek részéről a használatbavételi engedélyezési eljárásban közreműködik — első fokon: a szakszervézeti munkavédelmi felügyelő, — másodfokon: az az ágazati-iparági szakszervezet, amelyhez a munkavédelmi felügyelő tartozik az egészséges és biztonságos munkavégzés; 16. az érdekelt közművek (víz-, csatornázási, gáz-, elektromos, távhőellátási művek, posta, és energetikai létesítmények (üzemét érintő fejlesztés (csatlakozó, továbbá fogyasztói vezetékek és berendezések) esetében a szakszerű megoldás követelményeinek érvényre juttatása céljából. ?iszámű melléklet a 16/1980. (Vili. 4.) KPM—ÉVM számú együttes rendelethez A vasútépítés? engedélyezési terv tartalmi előírásai I. Közforgalmú és sajáthasználatú vasút, valamint iparvágány engedélyezési terve 1. Átnézeti helyszínrajz 1:100 000—1:25 000 méretarányban (csak új országot közforgalmú és saját használatú vasút építésére vonatkozó kérelem esetén.) 2. Részletes helyszínrajz 1:1000, 1:2000, esetleg 1:2880 vagy 1:1440 méretarányban. A helyszínrajznak tartalmaznia kell a vasút vagy vágány által érintett földterületek helyrajzi számát, az utakat, vízfolyásokat, épületeket és vezetékeket. Állomásokról, megállóhelyekről és már meglevő közforgalmú vasúthoz csatlakozó részekről 1:1000 méretarányban külón helyszínrajz ettől eltérő méretarányú. 3. Hossz-szelvény. Hosszak a helyszínrajz méretarányában, magasságok 1:10, 1:20 torzításban, helyi közforgalmú vasútnál 1:50 vagy 1:100 méretarányban. 4. Mintakeresztszelvény és jellemző keresztszelvények 1:50 vagy 1:100 méretarányban. Keresztszelvények a vasutat pálya felett vagy alatt keresztező létesítményeknél, vezetékeknél. 5. Műszaki leírás, amely ismerteti az engedélyezés tárgyát képező létesítmény célját és tartalmazza az üzemi-gazdaságossági adatok alapján a választott megoldás indokolását, valamint részletes leírását. Főbb fejezetei: vonalvezetés; állomácok; igény be veendő területekkel kapcsolatos kérdések; alépítmény; felépítmény; úti létesítmények; hidak és áteresztők; villamos vontatási és áram- (energia) ellátási adatok; biztosító- és jelzőberendezések; magasépítmények; a tűztávlattal kapcsolatos intézkedések; érintett vezetékek. 6. Kimutatás: az irány- és lejtőviszonyokról, község- és megyehatárokról, a hidakról, a vasúti pályát keresztező utakról, és egyéb létesítményekről, a keresztezett és párhuzamos utak műszaki és' forgalmi adatairól, az út- és vasút keresztezési szögéről. Szintbeni keresztezés esetén a keresztezés biztosítására vonatkozó adatokat is közölni kell. 7. Vasúti hidak engedélyezési terve. 8. Felszíni vizek elvezetése és víztelenítés. 9. Talajmecfcinikai szakvélemény. 10. Üzemi és gazdaságossági adatok. a) Közforgalmú vasútnál: — a vonal forgalmi vizsgálata; — az állomáson végzett személy- és áruszállítás adatai; — a havi és napi szállítások átlagos és csúcsértékei; — a rakodás technológiája; — forgalmi és kereskedelmi üzemterv. b) Iparvágánynál: — a szállítások évi mennyisége a főbb árunemek szerinti bontásban; — a havi és napi szállítások átlagos és csúcsértékei; — a rakodás technológiája; — üzemterv, amely a MÁV-menetrend figyelembevételével tartalmazza a kiszolgáló menetekkel végzett műveleteket, továbbá a kiszolgáló menetek közötti időben lefolyó rakodási és kocsimozgatási műveleteket; — az iparvágány kiépítési ütemei.