Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 25. szám

600 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám A Nehézipari Minisztérium 416/1980. (NIM. É. 13.) számú közleménye a lakossági távhőszolgáltatás keretében biztosított meleg víz díjának kiszámításáról A 14/1979. (VII. 21.) NIM számú rendelettel módosított 2/1966. (III. 31.) NIM számú rendelet 11. § (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak ér­telmében a lakossági távhőszolgáltatás keretében biztosított meleg víz díját — egyedi mérés lehető­ségének hiányában — a lakás teljes alapterülete figyelembevételével a jogszabályban meghatáro­zott alapterületi értékhez tartozó melegvíz meny­nyiség alapján kell elszámolni. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a lakás tel­jes alapterülete alatt a fűtött helyiségek alapterü­letének összege értendő. A fűtött helyiségek alap­területének megállapításánál a helyiségnek padló szint feletti 1 m magasságban a vakolt falsíkok között mért területét, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Nem lehet azonban számításba venni a falsíkokon kívül vagy belül eső olyan területrészt, amely pil­lér vagy nyílászáró szerkezet elhelyezésére szol­gál, továbbá ezen felül a 0,5 m2-nél kisebb alapte­rületű falfülkéket (pl. beugró). Nem lehet azonkí­vül számításba venni a funkciójánál fogva fűtést nem igénylő éléskamra és az azzal azonos hasz­nálati jellegű kamraszekrény, valamint a loggia és erkély alapterületét. Fűtöttnek minősül az a helyiség, amelynek akár a légterében, akár a térelhatároló szerkezetében elhelyezve olyan bekapcsolt felhasználó berende­zés (radiátor, légfúvó, rejtett fűtőtest stb.) van vagy a légterében olyan szigeteletlen fogyasztói vezeték halad keresztül, amely méretezésénél fog­va az előírt mértékű hőmérséklet biztosítására al­kalmas. Fűtöttnek minősül a felhasználó beren­dezéssel el nem látott helyiség is ha, a) felhasználó berendezéssel ellátott olyan fű­tött helyiséggel közös légterű, amelynek felhasz­náló berendezése e körülményre figyelemmel van méretezve vagy b) funkcionálisan fűtést igényel és az előírt belső hőmérséklet biztosítását a műszaki ter­vezés során a szomszédos fűtött helyiségek térel­határoló szerkezeteinek hőátbocsátó képessége alapján vették figyelembe. Nem minősül fűtöttnek viszont az a helyiség, amelynek belső hőmérsékletét — a fenti b) pont­ban foglaltaktól eltekintve — csak a szomszédos fűtött helyiségnek a térelhatároló szerkezetek hó­átbocsátó képességéből adódó hővesztesége (transz­missziós hővesztesége) vagy a fogyasztói vezeték­hálózat szerkezeti megoldásából adódóan a helyi­ség légterében keresztülhaladó szigetelt fogyasz­tói vezeték szabályozza (temperálja). Nehézipari Minisztérium Közgazdasági Főosztály Altalános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 12. Az elmeosztályi elhelyezés törvényességé­nek bírósági ellenőrzése és az orvosi jelülvizsgálat szorosan, összefüggő eljárás. Az eljáró bírónak az elmeosztályi • elhelyezés törvényességének ellenőr­zése végett tárgyaláson kívül tett intézkedéséről is jegyzőkönyvet kell felvennie. Az orvosi felülvizsgálaton a bíróság kiküldött bírája nem vett részt, csupán az orvosi felülvizs­gálatról készült jegyzőkönyv alapján állapította meg, hogy az eljárás törvényes volt. A végzés el­len az ügyész fellebbezett, amit azonban a másod­fokú bíróság elutasított. Ez utóbbi végzést hatá­lyon kívül helyező határozatban a Legfelsőbb Bí­róság az alábbiakra mutatott rá: A 15/1972. (VIII. 5.) Eü M számú rendelet (EüR.) 57. §-a szerint a 6/1972. (XI. 23.) IM számú ren­delet (IMR.) 3. §-a értelmében az orvosi felülvizs­gálatot követően a nemperes eljárás szabályai szerint, népi ülnökök közreműködése nélkül eljáró járásbíróságnak rögtön a felülvizsgálat után kell ellenőriznie az eljárás törvényességét. Az IMR. 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a járásbíróság a felülvizsgálati napokon minden olyan eljárás tör­vényesésgét ellenőrzi, amelynek során a felülvizs­gálatot végző, orvosi bizottság a gyógykezelés szükségességét megállapította A járásbíróságnak a hivatkozott jogszabályok értelmében nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy az eljárás alaki okokból nem törvénysértő-e, hanem azt is, hogy a döntés érdemben helyes-e. Ha ugyanis az orvosi bizott­sági határozat aggályosnak mutatkozik, a járás­bíróság köteles a szakértői felülvizsgálatot elren­delni a tényállás felderítése érdekében meghall­gathatja az elmeosztályon elhelyezett személyt, a kérelmezőt, esetleg más érdekeltet és megtekint­heti a kórházi feljegyzéseket is. Az orvosi felül­vizsgálat és a járásbíróság eljárása tehát szorosan összefüggő eljárás, amely az orvosi felülvizsgálat­tal kezdődik, a bizottság zárt tanácskozásával foly­tatódik és a járásbíróság eljárásával fejező­dik be. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály (EüR. 55. § 5. bek.), hogy az orvosi felülvizsgálat időpontját az elmeosztály vezetője a járásbíróság­gal egyetértésben határozza meg. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvből ki kell tűnnie, hogy a bizottság a döntését az elme­osztályra felvett személy közvetlen vizsgálata alapján hozta-e; a jegyzőkönyvben nem elég csak a kórelőzményt és a felvételkori állapotot feltün­tetni, a jegyzőkönyvnek a psychés és somatikus státus vizsgálattal megállapított eredményét is tar­talmaznia kell., Az eljáró bírónak az elmeosztályi elhelyezés tör­vényességének ellenőrzése végett tárgyaláson kí­vül tett intézkedéséről is jegyzőkönyvet kell fel­vennie (Pp. 115. § 1. bek.).

Next

/
Thumbnails
Contents