Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 25. szám
588 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám — közvetlenül irányítja, ellenőrzi és értékeli a hozzá beosztott oktatók és más dolgozók munkáját, gondoskodik az oktatói és tudományos utánpótlás neveléséről, — szakmailag irányítja a külső szervek által adott megbízáson alapuló munkákat, — közreműködik a hallgatók tanulmányaihoz szükséges feltételek kialakításában, — véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az intézet igazgató jogörébe tartozó, és a szervezeti egységet vagy annak dolgozóit érintő ügyekben, — az oktatók munkaértekezlete véleményének meghallgatása után meghatározza az egység oktatási-nevelési, valamint tudományos kutatási feladatait, s felosztja azokat a munkatársak között. 47/A. § (1) Az igazgató az intézet felelős vezetője [45. § (1) bek.]. (2) Az intézet igazgatóját munkájában helyettese^), valamint az intézeti tanács támogatja. (3) Az intézeti tanács összetételét a Szabályzatban úgy kell kialakítani, hogy a tanács elnöke az igazgató, tisztségük alapján tagjai az igazgatóhelyettesek, az intézeten belüli szervezeti egységek vezetői, az MSZMP és a szakszervezet munkahelyi szervezetének, valamint a KISZ-nek a képviselője, választás alapján pedig az intézet különböző beosztású oktatói (kutatói). A tanács létszáma 20 főnél több nem lehet. Az intézeti tanács ülésein az őket érintő napirendi pontok tárgyalásán a hallgatók KISZ által megbízott képviselői is részt vesznek. A választott és megbízott tagok tanácstagságának időtartamát a Szabályzat határozza meg. (4) Az intézeti tanács véleményt nyilvánít, illetőleg javaslatot tesz az intézet oktató-nevelő és tudományos munkájára vonatkozó ügyekben, különösen — a tantárgyi programok, a vizsgakövetelmények, valamint az oktatási anyagok (tananyag) meghatározásában, — az intézet kutatási, káderfejlesztési és egyéb terveinek kidolgozásában, meghatározásában, — az intézet költségvetésének felosztásában, — az igazgató, a felettes szervek és testületek kinevezési jogkörébe tartozó személyek alkalmazása tekintetében. (5) A Szabályzat a (4) bekezdésben foglaltakon kívül az intézeti tanács véleményének meghallgatását más ügvekben is előírhatja. (6) A Szabályzatban megállapított esetekben az intézeti tanács feladatait az intézeti oktatók értekezlete is elláthatja. 47/B. § (1) Az egyetemi intézetekkel Összefüggő és egyébként a dékán, illetve kari tanács jogkörébe utalt kérdésekben a dékán jogkörében a rektor, a kari tanács jogkörében pedig az egyetemi tanács jár el. (2) Az intézetek igazgatóit a felügyeletet gyakorló miniszter — az egyetemi, illetőleg a kari tanács javaslatára — legfeljebb 5 évig terjedő időtartamra bízza meg. A megbízás különösen indokolt esetekben meghosszabbítható." 3. § Az R. 63. § (3) bekezdésének első mondata he* lyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „A felügyeletet gyakorló miniszter és az illetékes szakmai szakszervezet központi vezetősége közös irányelvekben szabályozzák az egyetemi szervek és a szakszervezet egyetemi szervei együttműködésének formáit, a intézményi demokrácia fórumrendszerét és az azzal kapcsolatos hatásköröket." 9. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Polinszky Károly s. k., oktatási miniszter Vegyes rendelkezések Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 25/1980. számú közleménye a kisiparosok építőipari irányárainak 1980. április l-e utáni árkülönbözeteiről és az irányrezsiórabérekről 1. A Közlemény mellékletében — az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben — közzéteszem a 28/1977. ÉVM számú közleménnyel kihirdetett Kisiparosok Építőipari Egységárgyűjteménye 1976. évi kiadásában foglalt irányárak 1980. április l-e utáni árkülönbözeteit. A 28. Üveges munkák árkülönbözetei az 561/2/1973. szám alatti leirattal jóváhagyott kiegészítésben foglalt egységárakra is alkalmazhatók. A kisiparos az építőanyagok fogyasztói árában, valamint az áruszállítási díjakban 1976. január l-e és 1980. április 1. között bekövetkezett áremelkedésből származó költségtöbbleteket a közlemény közzétételét követően vállalt építőipari. munkák körében az Egységárgyűjtemény egységáraira számított, a mellékletben feltüntetett árkülönbözetek szerint érvényesítheti. A bérmunkadíjak 11,1%-os mértékű árkülönbözeti mutatója kizárólag a bérmunkában vállalt építőipari munkák elszámolásánál alkalmazható. A melléklet a 29., 31., 34., 35. és 36. munkanem egyes tételcsoportjainál árkülönbözetet nem közöl, ezeknél a *** jellel megjelölt tételcsoportoknál a