Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 23. szám

516 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám — egészségügyi és szociálpolitikai bizottság (albizottság foglalkozhat az alkoholizmus elleni küzdelem feladatainak összehangolásával); — igazgatási bizottság (megalakítható ügyrendi és igazgatási bizottságként is, ez esetben a tanácstagok megbízatásának, összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatában csak a tanácstag bizottsági tagok vesznek részt ügyrendi bizottságként). b) Városokban Kötelező létrehozni — ügyrendi bizottságot; — számvizsgáló bizottságot (megbízható a pénzügyi feladatokkai). Javasolt további bizottságok — városfejlesztési bizottság (a terv, munkaügyi, műszaki, kommunális, környezet- és természetvédelmi, építészeti feladatokra); — termelési, ellátási bizottság (az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, szolgáltatási feladatokra); — művelődésügyi bizottság (az oktatási, közművelődési, ifjúságpolitikai, testnevelési és sport feladatokra); — egészségügyi és szociálpolitikai bizottság; — igazgatási bizottság (ügyrendi és igazgatási bizottságként indokolt megalakítani, ez esetben a tanácstagok megbízatásának, összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatában csak a tanácstag bizottsági tagok vesznek részt ügyrendi bizottságként). c) Községi, nagyközségi tanácsoknál Kötelező létrehozni — ügyrendi bizottságot; — számvizsgáló bizottságot; — szabálysértési bizottságot. Nagyközségekben a további bizottságok szervezésénél a település jellegének, .szerepkörének, a helyi adottságoknak megfelelően, általában a városinál összevontabb bizottsági szervezet létrehozása indokolt. Községi tanácsoknál a kötelezően megalakítandó bizottságok feladatkörének szélesítése mellett csak akkor célszerű további bizottságot alakítani, ha azt a község sajátos helyzete indokolttá teszi. Az esetenkénti feladatokat ideiglenes bizottságok végezzék. 2. A tanács a területi-helyi sajátosságok, feltételek mérlegelése alapján dönti el, hogy a javasolt bizottságok, -albizottságok közül melyeket és milyen feladatkörrel hoz létre. Így például kisebb városokban a városfejlesztési, valamint az ellátási-szolgáltatási feladatokat egy bizottság láthatja el. A bizottsági, albizottsági szervezet, ezek feladatainak meghatározásakor figyelemmel kell lenni a társadalmi szervek mellett működő bizottságokra is. Megfelelő egyeztetéssel kell elkerülni az indokolatlan párhuzamosságokat. 3. A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáért a Szabályzat — a Vhr. 66. § (3) bekezdésére figyelemmel — az illetékes szakigazgatási szerv vezetőjét teszi felelőssé. A bizottsági munka ügyvitele a feltétlenül szükséges mértékre csökkenjen. Munkatervet általában csak a bizottság készítsen — az albizottság csak különösen indokolt esetben —, községben még a bizottságnak sem feltétlenül szükséges, mivel a bizottsági feladatok beépülhetnek a tanács munkátervébe. Az ülésről a szakigazgatási szerv vezetője tömör emlékez-, tetőt készít. 4. A tanács felhatalmazhatja bizottságait albizottságok alakítására. Az albizottsági szervezet kialakításakor figyelembe kell venni a megszüntetett szakbizottságok olyan feladatait is, amelyek ellátása bizottsági formát igényel. Az albizottság vezetője bizottsági tag. Az albizottság a bizottság szerve, a bizottság egyes kiemelt feladataival foglalkozik. Megnevezésében az „al" jelzőt — azokban az esetekben, amikor korábban működő és ismert elnevezéssel megjelölt bizottság feladatát veszi át — nem szükséges használni. Ilyenkor elegendő a szabályzatban rögzíteni, hogy az ilyen és ilyen elnevezésű bizottság, mint valamelyik tanácsi bizottság albizottsága tevékenykedik. A megyei Szabályzat melléklete feltünteti a végrehajtó bizottság, illetőleg a szakigazgatási szervek mellett működő szakbizottságokat. 5. A tanács Szabályzatában az ügyrendi és a számvizsgáló bizottság számára tevékenységi körével összefüggő további feladatokat is adhat. (Az ügyrendi bizottságot pl. megbízhatja a fegyelmi ügyek előkészítésével.) 6. A Szabályzat részletezi — a Tt. 57. §-ában foglaltaknak megfelelően — a bizottságok feladatait. Az egyes bizottságok feladatainak meghatározásakor megkülönböztetett figyelmet indokolt fordítani olyan követelmények és módszerek kialakítására, amelyek segíthetik a bizottságok szerepének kiteljesedését, főként öszehangoló és ellenőrző tevékenységük hatékonyabbé tételét. A feladatok körét és mennyiségét — a Vhr. 61. §-ának rendelkezéseire tekintettel — úgy helyes megszabni, hogy az ne eredményezze a bizottságok formális működését. 7. A Szabályzat megjelölhet! azokat a feladatköröket, amelyek ellátásában való közreműködésre a tanács ideiglenes bizottságot hoz létre. Ideiglenes bizottság alakítható különösen távlati fejlesztési program, koncepció kidolgozására, tanácsj: rendelet előkészítésére, egy bizottság feladatkörét ; meghaladó átfogó napirend előkészítésére, széle| sebb körű ellenőrzésre, helyi tanácsoknál a lakosság nagyobb részét érintő feladatok, társadalmi munka megszervezésére.