Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 22. szám

504 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám könyvelni (a vizsgált évre új eredmény elszámolást kell készíteni) és egyéb befizetésként pénzügyileg is rendezni kell a feltárás hónapját követő hónap 15-ig. 5. A munkadíjadóbari feltárt — bármilyen okból keletkezett — hiányt (többletet) 1981. évtől kezdődően kötelezettségmódosításként el kell számolni és a 4. pont szerinti határidőben kell pénzügyileg rendezni. 6. A részesedési adóban hiány (többlet) megállapítására 1981-től az alábbi okok miatt kerülhet sor: a) létszámszámítás hibája és ennek következtében az 1 főre jutó munkabér, nyereség sávváltozása; b) a munkadíj tömegének módosítása és ennek következtében az 1 főre jutó munkabér sávváltozása; c) az adó összegének megállapításánál elkövetett egyéb számítási hiba; d) az eredmény összegének módosítása és ennek következtében az egy főre jutó nyereség sávváltozása. Az a), b) és c) hibatípus esetében a megállapított részesedési adóhiány (többlet) összegét kötelezettségmódosításként el kell számolni és a feltárás hónapját követő hó 15-ig pénzügyileg is rendezni kell, a d) hibatípus esetében pedig meg kell ugyan állapítani az eltérés összegét, de azt kötelezettségmódosításként elszámolni és pénzügyileg rendezni nem szabad. Az önellenőrzési pótlék alapjaként az a)—d) pontok szerinti megállapítások együttes kihatásaként jelentkező adóhiányt kell figyelembe venni. 7. Az 1—6. pontokban felsorolt kötelezettségmódosítás elszámolása közvetlenül az érdekeltségi alapokkal szemben történik. 8. Az 1981. évtől a mezőgazdasági jövedelemszabályozásból a vállalatiba kerülő gazdasági társulásoknak 1981. évtől minden mérlegük helyesbítésénél a jelen közlemény B. részében foglaltak szerint kell eljárniok úgy, hogy a jövedelemadóban megállapított eltérést nyereségadóként, a munkadíj és a részesedési adóban megállapítottakat egyéb befizetésként vagy egyéb támogatásként kell rendezniük. II. Jogtalan érdekeltségi alapképzés feltárása A mezőgazdasági jövedelemszabályozású vállalati gazdálkodó szervezeteknek a jogtalanul kimutatott nyereségből képzett érdekeltségi alapok önként feltárása során a B/II. részben foglaltak szerint kell eljárni, figyelembe véve a jövedelemszabályozási rendszer eltéréseit (pl. nyereségadó helyett jövedelemadó; részesedési adó stb.), amit az alábbi példa is szemléltet: Egy termelőszövetkezet helytelenül 2500 eFt-tal magasabb összegben mutatta ki mérleg szerintti eredményét, melyből a feltárt adóhiány (termelési és fogyasztói forgalmi adó, valamint üzemviteli támogatás jogtalan igénybevétele) összesen 1000 eFt. Ezen túlmenően a jövedelemadó számításánál az adóköteles bruttó jövedelem összegében 200 eFttal alacsonyabb alapmunkadíjat mutatott ki, a részesedési adó összegének kiszámításánál pedig helytelenül magasabb adókulcsot alkalmazott. E hibák kihatásaként az eredménycsökkenéshez kapcsolódóan 250 eFt jövedelemadó-többletet, 20 eFt alapmunkadíjnöveléshez kapcsolódó adóhiányt és 150eFt számítási hibából származó részesedési adó többletet állapított meg. A jogtalan érdekeltségi alap kiszámítása Ezer forintban A nyereség csökkentése 2500 Le: önellenőrzési pótlékkal rendezett adóhiány —1000 Számítási alap 1500 1% városi és községi hozzájárulás —15 Jövedelemadó többlet —230 Részesedési adó többlet —150 Érdekeltségi alapok összege 1105 20% önellenőrzési pótlék 221 D) Ha^álybaléptető és egyéb rendelkezések 1. E közlemény előírásait a költségvetési kapcsolatok vagy a megállapított mérlegek önellenőrzéssel való helyesbítésénél 1980. január 1-től kezdődően kell alkalmazni. 2. Az önellenőrzéses adatok bevallásáról a Bevallás kitöltéséről rendelkező PM Bev. Főig. közlemény intézkedik. 3. E közlemény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 315/1977. PM Bev. Főig. számú közlemény. Az 1980. évben a hatályát vesztett közlemény alapján végrehajtott helyesbítéseket az 1980. I. félévi Bevallás benyújtásáig át kell vizsgálni és e közlemény előírásai szerint módosítani. Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága