Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 18. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 411 A kisiparban foglalkoztatott dolgozók bérezéséről szóló mindenkor érvényes jogszabály szerint — a kisiparos bértételét a képesítéshez nem kötött iparokban a bérkategória legmagasabb szakmunkás órabérével; — az alkalmazottként dolgozó szakmunkás és betanított munkás órabérét a besorolás szerinti, ténylegesen fizetett bértétellel; — a> szakmunkástanulók órabérét a besorolás szerinti legmagasabb segédmunkás órabérrel; — a segítő családtag órabérét a szakképzettségének megfelelő (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás) órabérrel kell számításba venni. Az órabér átlagosítás tekintetében, valamint abban a kérdésben, hogy az órabér kategóriák meghatározása szempontjából az egyes• kisipari szakmák (tevékenységi körök) melyik munkakörülményi fokozatba tartoznak, a KIOSZ állásfoglalása az irányadó. , Általános (rezsi) költségek címén — a közvetlen termelői munkabérre vetítve — a kisiparos a tényleges rezsikulcsát alkalmazhatja. Általános (rezsi) költség címén azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek a termelés és általában az ipar gyakorlása során felmerülnek, és amelveknek a kalkulációs egységre eső hányada közvetlenül nem állapítható meg. A rezsiköltség tartalmát tekintve anyag-, bérés vegyes jellegű költségeket foglal magában. Anyagjellegű rezsiköltségek a kalkulációs egységre el nem számolható anvagféleségek, kivéve a gépköltségként elszámolt üzem-, kenő- és segédanyagokat. 'Bérjellegű rezsiköltségek: a termelő alkalmazott nem termelő munkaidejére fizetett bér (műhelyés szerszámkarbantartás, javítás stb.); a kisiparos és segítő családtagja nem termelő munkaidejére eső bérjellegű költség, a nem termelő (adminisztratív) alkalmazottak bére Az alkalmazottak kiegészítő fizetése (fizetett ünnep, fizetett szabadság, fizetett ebédidő, munkabérkiegészítés); a bérpótlékok (túlóra pótlék, éjszakai pótlék stb.); a munkabérek közterhei (társadalombiztosítási járulék, alkalmazottak utáni jövedelemadó); a kisiparos társadalombiztosítási járuléka; a kötelezően csökkentett munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak bértöbblete; a tényleges katonai szolgálatra bevonuló alkalmazott bevonulási segélye; a munka- és védőruha juttatás költsége. Vegyes jellegű rezsiköltségek: a fogyóeszközök körébe tartozó (gépköltségként el nem számolt) felszerelések, szerszámok beszerzési, javítási és karbantartási költsége, továbbá bérleti (kölcsön) díja; műhelybér, üzletbér; göngyölegek kölcsöndíja; az ipari tevékenységgel összefüggő biztosítási díj; a hirdetési díjak; az ipargyakorlással kapcsolatos illetékek; az irodaszerek és nyomtatványok költsége; kamatok (az anyagvásárlással kapcsolatos kamat kivételével); a közlekedési költségek (telephely közigazgatási határán belül); közlönyök, szaklapok előfizetési költségei; posta-, távíró- és távbeszélő díjak; a propaganda és dekorációs költségek; a szakkönyvek költsége; takarítási költségek; utazási költségtérítés a más helységből bejáró alkalmazottak részére;' a kisipar .ügyvitelével kapcsolatos ügyvédi és szakértői költségek; védőétel és -ital költsége; a világítási (fűtési) költség; KIOSZ tagsági díj stb. A tényleges rezsi kiszámításánál a megelőző naptári év igazolt rezsiköltségét, ugyanazon időszak közvetlen bérköltségéhez kell viszonyítani. A kiszámítást bizonylatok, illetve önbizonylatok alapján kell elvégezni. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányrezsikulcsot állapíthat meg. Gépköltségként kell számításba venni — az emelőgépek kivételével — a gép működéséhez szükséges energia-, üzem-, kenő- és segédanyagok költségét, a gépszállítás költségét, a gép fel- és leszerelési költségét, a gép értékének amortizációját és fenntartási (javítási) költségeit. Bérelt gép esetén a gép bérleti díját, üzembehelyezési és üzemeltetési költségét. A gépköltség kiszámításánál a megelőző naptári év igazolt gépköltségét a teljesített munkaórák számához kell viszonyítani. Az emelőgépek üzemeltetésével kapcsolatos költségeket külön költségvetési tételben kell elszámolni. A bruttó fedezetben térül meg a felvonulási költség, a műszaki fejlesztési, a garanciális javítási költség és a vállalkozói haszon. A haszon mértékét az ár arányosságára és a tisztességtelen haszon megállapításának irányelveiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel kell megállapítani. 3. A" R. 2. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített — a ,,B" mintának megfelelő — árvetésben az anyagköltség és a díj nem munkatételenként, hanem az egész munkára összevontan számítható ki. A díjat rezsiórabérek alkalmazásával is ki lehet számítani. A rezsiórabér a közvetlen bérköltséget, a rezsiköltséget és a bruttó fedezetet foglalja magában. 4. A tételek anyagköltségén és díján felül a következő járulékos költségek számíthatók fel: a) a munkahelyen kívül végzett munkák kiszállási költségei; b) az építtető által megrendelt túlórák többletköltségei; c) a forgalmi adó. Kiszállási költség címén a telephely közigazgatási határán belül végzett, kizárólag helyszíni javítási és pótlási munka esetén a kisiparos az útidő bérellenértékét jogosult felszámítani. Ez a kiszállási díj csak egyszer számolható el akkor is. ha a kisiparos a javítási, pótlási munkát másnap