Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 13. szám

288 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám — az okirati és az ingatlannyilvántartási ille­ték alóli teljes, továbbá az ingatlan vagyonátruhá­zási illeték alóli részleges mentességről. Azzal a telepi lakossal, aki üresen álló családi házat kíván megvásárolni, arra már a helyszíni vizsgálat alkalmával írásban célszerű megállapod­ni. Ebben az esetben is kívánatos a telepi lakos munkáltatójával felvenni a kapcsolatot, ha az a hitellel nem fedezhető vételárrésszel nem vagy csak részben rendelkezik; a munkáltatónál tisztáz­ni kell, hogy az dolgozóját milyen támogatásban tudja részesíteni. A számításba vehető, üresen álló családi házak értékesítésre való elfogadásából, illetőleg a telepi lakosok részére történő értékesítésből ki kell zár­ni azokat, — amelyek tanyai jellegű településeken van­nak, — amelyek a községfejlesztési (rendezési) terv szerint szanálásra kerülnek, — amelyeknek tulajdoni viszonyai rendezetle­nek, illetőleg amelyeknél a tulajdoni viszonyok rendezése előreláthatóan hosszú időt vesz igénybe, — amelyeket a közeli jövőben (pl. 3—5 éven belül) jelentősebb költségráfordítással tatarozni kell, — amelyek szilárd alappal nem rendelkeznek, továbbá amelyek vertfal vagy vályog falszerkezet esetében az átnedvesedés ellen védetlenek, — amelyek- héjazata szalma, nád vagy fazsin­dely, — amelyeknek — egy lakószobás ház esetében — lakószobája a 12 m2-t, konyhája pedig legalább a 9 m2-t, nem éri el. A fenti műszaki feltételek meglétéért, a műszaki állapot megvizsgálásáért a községi tanács elnöke felelősséggel tartozik. A fenti kizáró okok alá nem eső családi házat az értékesítésre való elfogadás előtt — az illetékes tanácsi ingatlanközvetítő szervvel kell értékeltet­ni, s legfeljebb az így megállapított értéken lehet értékesítésre elfogadni. Helyes, ha az e pontban említett üresen álló családi- házak megvásárlásánál a községi tanács végrehajtó bizottsága a telepen élőknek előnyt biztosít, s mindaddig — amíg a telepeken élők és erre igényttartók igénye kielégítésre nem került — mást, telepen kívül élő más jogosultat vevőül nem jelöl ki. 3. Tanácsi bérlakás juttatása A telepek felszámolására vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint az áttelepítések mielőbbi be­fejezése érdekében — az áttelepülők jövedelmi-, személyi- és vagyoni viszonyait, valamint igényét is figyelembe véve — valamennyi lakásellátási formát, így többek között — tanácsi bérlakás kiutalásának lehetőségét is fel kell használni. Tanácsi bérlakást községekben elsősorban azok­nak a nagycsaládos és dolgozó telepi családoknak indokolt biztosítani, akik önhibájukon kívül kép­telenek a kedvezményes magánerős lakásépítésben részt venni, illetőleg üresen álló családi házat vá­sárolni, közülük is előnyben részesítve azokat, akik a telepeken élő öregekkel együtt költöznek el. Városokban és kiemelt községekben — az igény­jogosult személyi körülményeire figyelemmel — az áttelepítést új állami bérlakások felhasználásá­val, tanácsi értékesítésű lakások biztosításával, va­lamint megüresedő vagy minőségi cserék útján felszabaduló tanácsi bérlakások kiutalásával is elő kell segíteni. A jogosultak életmódjának figye­lembevételével az áttelepítést lépcsőzetes lakás­cserék (először alacsonyabb komfortfokozatú, ké­sőbb innen — az életmód változását követően — magasabb komfortfokozatú lakás biztosítása) út­ján is lehet rendezni. A) Lakáscserék A megüresedő lakások fokozottabb ütemű fel­használása érdekében helyes megoldásnak mutat-

Next

/
Thumbnails
Contents