Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 119 használása az adott tagra érvényes jogszabályokban meghatározott módon történik. 5- § <1) A társaság tagjai a társaság eredményes működése érdekében többletteljesítményt végző dolgozóik részére a megfelelő személyes érdekeltség biztosítása céljából a társasági szerződésben meghatározott ideig — a hasznosítás várható eredményével arányos — kutatási-fejlesztési célprémiumot (a továbbiakban: kutatási célprémium) fizethetnek a 6. §-ban foglaltak szerint. (2) A kutatási célprémium forrása a kötelező tartalékalap igénybevételével, ilyen címen képzett részesedési alap. (3) A kutatási célprémium céljára a kötelező tartalékalapot a tartalékalap felhasználására vonatkozó szabályok szerint — a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel — lehet igénybe venni és ezt követően lehet a kutatási célprémiumot kifizetni. (4) A kötelező tartalékalapot a társasági szerződésben meghatározott ideig, de témánként legfeljebb 5 évig, évente lehet igénybe venni a részesedési alapot terhelő kutatási célprémium fizetésére. (5) A kötelező tartalékalap visszapótlása a társasági szerződésben meghatározott idő elteltével, de témánként legfeljebb 5 év után kezdődik és a nyereségadózásról, a válallati érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról szóló pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott ideig (2 évig)tart. A kutatási célprémium fizetésére igénybe vett kötelező tartalékalapot a tagok akkor is kötelesek visszapótolni, ha a kutatási eredmény hasznosítása során a társaságnak nyeresége nem képződött. 6- § (1) A kutatási célprémium szűk körben csak a kutatási-fejlesztési-termelési cél(ok) elérése és hasznosítása érdekében kiemelkedően jó munkát végzőknek fizethető. (2) A társasági szerződésben meg kell határozni azokat az időszakokat, amikor a kutatási-fejlesztési-termelési cél(ok) teljesítésében és hasznosításában való előrehaladás értékelhető. Az értékelést az igazgatótanács végzi és ennek alapján dönt a kutatási célprémium odaítéléséről. Az igazgatótanács a kifizethető kutatási célprémiumok mértékét a kutatás-fejlesztés-termelés gazdasági eredményéből kiindulva, az érintett dolgozók egyéni teljesítményével arányosan részletes gazdaságossági számítások alapján állapítja meg. Záró rendelkezések l 7. § A költségvetési kutatóhelyeknél az 5. §-ban meghatározott kötelező tartalékalap helyett azok a pénzforrások vehetők igénybe, amelyeket a kutatóhelyekre vonatkozó jogszabály szerint veszteség fedezésére és jutalmazásra lehet felhasználni. 8-§ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló 22/1978. (IX. 19.) PM számú, valamint a gazdasági társulások munkaügyr kérdéseiről szóló 12/1978. (IX. 5.) Mü M számú rendeletnek jogi személyiségű gazdasági társulásra, illetve a gazdasági társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 9-§ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Faluvégi Lajos s. k., Dr. Trethon Ferenc s. k., pénzügyminiszter munkaügyi miniszter Rendelkezés Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 3/1980. (I. 30.) OVH—AH számú rendelkezése a kútfúrási és egyes talajmechnikai fúrási munkák áráról A kútfúrási és egyes talajmechanikai fúrási munkák árának képzését a 41/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet alapján — az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben — a következőképpen szabályozom. A rendelkezés hatálya 1. § (1) A rendelkezés hatálya — a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel — kiterjed minden belföldön végzett fúrt, valamint csáposkút kialakítási, és a 80 mm-nél nagyobb átmérőjű talajmechanikai fúrási munkára (a továbbiakban: kútfúrási és egyes talajmechanikai fúrási munkák), melynek vállalkozója gazdálkodó szervezet fPtk. 685. § c) pont], valamint pénzeszközeit folyószámlán kezelő költségvetési szerv. (2) A rendelkezés hatálya nem terjed ki: a) a saját vállalkozásban végzett munkákra, kivéve, ha azok teljesítményértékének megállapítására más jogszabály e rendelkezés alkalmazását előírta, b) a külföldi vállalkozó által végzett munkákra. (3) A rendelkezésben használt egyes fogalmakat az 1. számú melléklet határozza meg.