Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55 ni, hogy az építésügyi szempontból bejegyzésre alkalmas. (3) Ha a jogosult földhasználati joga még nincs bejegyezve, az épület önálló ingatlanként való bejegyzésével egyidejűleg a földrészlet tulajdoni lapján a földhasználati jogot be kell jegyezni. (4) Közterületről nyíló pincének önálló ingatlanként való bejegyzéséhez az építésügyi hatóság által záradékolt alaprajz és annak igazolása szükséges, hogy a pince közterületről nyílik. 83. § (1) Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik — a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével — csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. (2) Ha a jogosult nem nyilatkozott, a kérelmező köteles igazolni, hogy a jogosultat nyilatkozattételre írásban felszólította, és a kapott vételi ajánlatot vele közölte. (3) Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket. 84. § (1) Hivatalból törölni kell a) a kisajátítási, illetőleg a telekátalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás, b) az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó bejegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés bejegyzésével egyidejűleg. (2) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat a szerződési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg hivatalból törölni kell. Ha az örökhagyóval szerződő fél az örökhagyó előtt halt meg, a tilalom ebből az okból nem törölhető. (3) Hivatalból törölni kell a termelőszövetkezeti belépésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat, ha az ingatlant a termelőszövetkezeti törzslapra jegyzik át, vagy a tagfelvételi kérelmet elutasítják. 85. §. Ha a földhivatal valamely kérelem, megkeresés elintézése során észleli, hogy valamely jog vagy tény megszűnése az ingatlannyilvántartásból kétségtelenül megállapítható, határozatában köteles ennek törléséről is rendelkezni. Ha hivatalos eljárás során egyébként észleli, hogy törlésre van szükség, akkor hivatalos feljegyzést készít, és külön határozatot hoz. Ezt a határozatot csak annak az érdekeltnek kell kézbesíteni, akinek a joga megszűnt. 86. §. Tulajdonjogot azzal szemben lehet bejegyezni, aki az ingatlannyilvántartásban tulajdonosként szerepel vagy az ingatlannyilvántartásba bejegyzet tulajdonostól bejegyzés nélkül szerzett tulajdonjogot, illetőleg érvényes szerződés alapján vagy más jogcímen tulajdoni igényt. Utóbbi esetben bejegyzésre alkalmas okirattal kell igazolni a közbenső jogszerzést, és erre a bejegyzésben utalni kell. 16. § (1) A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton felül a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás) és igazolás szükséges. (2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlannyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetőleg ha jogszabály előírja. 87. § (1) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges a 68. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá ha a kérelem (megkeresés) a) a meg nem osztott ingatlanra vonatkozó több kezelői jog, b) telki szolgalmi jog, villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányul. (2) A vázrajznak tartalmáznia kell a) a község megnevezését, a térképszelvény számát és méretarányát, , b) a földrészlet rajzát és helyrajzi számát, továbbá annak a területrésznek a határvonalát, illetőleg földrészleten belüli elhelyezkedését, amelyre a jog gyakorlása irányul. Közbenső intézkedések 17. § (1) Nem jegyezhető be a változás, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. (2) Ha a beadványnak, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt (megkereső szervet) fel kell hívni a hiány pótlására. (3) Ha a járási földhivatal megítélése szerint a kérelmet (megkeresést) részben el kell utasítani, a kérelmezőt (megkereső szervet) nyilatkozatra kell felhívni, hogy a kérelmet (megkeresést) teljesíthető részében fenntartja-e. 88. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai akkor pótolhatók, ha helyette új okiratot nem kell készíteni. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás (illetékkiszabásra bemutatás, valamint az ingatlan*