Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 48. szám

1176 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 48. szám -— kezdeményezi a termelés és a felhasználási igények időbeli eltéréséből adódó vásárlásokat és eladásokat a belföldi piacon, közreműködik a kedvező külkereskedelmi beszerzési és eladási lehetőségek kihasználására irányuló akciók szervezésében, ^— közreműködik az Országos Tervhivatal vezetésével folyó speciális műszaki-ellátási tervezési feladatokban, az állami tartalékolás irányításában, — a jogi szabályozásban és a gazdasági tervező munkában elősegíti azokat a megoldásokat, amelyek a piaci egyensúly folyamatos fenntartását és a szerződéses rendszer hatékony működését szolgálják, — figyelemmel kíséri a szerződéses rendszer alakulását. Ellenőrzi a szerződéses rendszerre vonatkozó jogszabályok érvényesülését. Intézkedik vagy javaslatot tesz a szerződéses rendszer kialakítását akadályozó okok megszüntetésére, szankciók alkalmazását kezdeményezi a szerződéses rendszer megsértése esetén, — folyamatosan elemzi az árrendszerrel és a termékforgalmazással összefüggésben a szabályozók működését és javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre, — az éves népgazdasági terv termelési, forgalmi és árelőirányzatait megalapozó számításainak alapjául szolgáló javaslatok kialakítása és a piaci folyamatok figyelemmel kísérése érdekében konzultál a gazdálkodó szervezetekkel, — folyamatosan ellenőrzi a termékforgalmazással és az árszabályozással kapcsolatos előírások és határozatok teljesítését, a tapasztalatokról tájékoztatást ad, — részt vesz a népgazdasági tervezés módszerével összhangban az anyagi elhasználással, készletezéssel, termékforgalommal, valamint az áralakulással összefüggő központi statisztikai és információs rendszer kidolgozásában. Az érdekelt szervekkel koordináltan javaslatot tesz az információs rendszer továbbfejlesztésére, — szervezi a KGST Anyagi-Műszaki Ellátási Együttműködési Bizottság, az Árelnöki Értekezlet és a KGST tagországok állami tartalékokat kezelő szervei vezetőinek értekezlete munkatervében szereplő feladatokat és a feladatkörébe tartozó kérdésekben az érdekeltekkel koordinált javaslatot tesz a KGST-ben képviselendő magyar álláspont kialakítására. 9. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke — a külön jogszabályban foglaltak kivételével — ellátja a termelőeszközkereskedelmi alágazat, valamint a melléktermék és hulladékbegyűjtő alágazat tekintetében az ágazati miniszter feladatait, részt vesz a Minisztertanács gazdaságpolitikája és a népgazdasági tervek, valamint azok megvalósítását biztosító közgazdasági eszközök (gazdasági ösztönzők) kidolgozásában és döntésre való előkészítésében. 10. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az állami vállalatokról szóló törvényben foglaltak szerint gyakorolja az alapító szerv jogait a mellékletben felsorolt vállalatok tekintetében. 11. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke feladatainak ellátásához tanácsadó jellegű szakmai ár- és termékforgalmazási bizottságokat hozhat létre és működtethet. II. A piac felügy életi tevékenység 12. A piacfelügyelet — a népgazdasági tervekben meghatározott célok hatékony megvalósítása érdekében — a belföldi piacra, különösen a keresletre és a kínálatra, valamint az árakra rövid távon ható tényezők folyamatos, szervezett figyelemmel kísérése és értékelése alapján gazdasági és hatósági intézkedésekkel elősegíti a piaci folyamatok zavarmentes érvényesülését. A piacfelügyeleti tevékenység során javaslatokat kell kidolgozni az éves népgazdasági tervezéshez. 13. A piacfelügyelet célja, hogy elősegítse a lakossági ellátást, valamint a termelés anyag-energia és félkésztermék szükségletének folyamatos kielégítését, figyelembe véve a külkereskedelmi forgalom oldaláról támasztott követelményeket v is. 14. A piacfelügyelet gyakorlása során biztosítani kell a szabad, több csatornás termékforgalmazási rend, az ármechanizmus rendeltetésszerű érvényesülésének feltételeit, valamint erősíteni kell a vállalati önállóságot, felelősséget és kockázatvállalást. Ezért a piacfelügyeleti tevékenység során hatósági eszközöket, ideértve az egyedi operatív intézkedéseket is, csak kivételesen, a jogszabályok előírásainak keretei között, átmeneti jelleggel lehet alkalmazni. 15. A piacfelügyeleti tevékenységet a gazdaságpolitika követelményeit kielégítő, a népgazdasági terv céljaival összehangolt piacszervezéssel és a piacszabályozással kell megvalósítani. 16. A piacszervezés az ésszerű gazdasági versenyt elősegítő piaci rend, piaci formák, a gazdálkodás szervezeti kereteinek alakítására, az áru útjának rövidítésére és költségei csökkentésére, a kereslet-kínálat általános egyensúlyának biztosítására irányuló központi tevékenység. A piacszervezés során elő kell segíteni a hatékonyság növelését, illetve az energia- és anyagtakarékosságot is. 17. A piacszervezés elsődleges feladatai: olyan közgazdasági feltételek megteremtésének előmozdítása, amelyek elősegítik a piaci folyamatok zavarmentes érvényesülését; a népgazdasági terv követelményeit kieíékítő anyag- és energiatakarékosság érvényesülésének elősegítése; az import kiváltás kezdeményezése gazdaságos termeléssel; a szerződéses rendszer hatékony működésének előmozdítása; a piaci verseny kibontakozását elősegítő szervezeti formák és egységek kialakulásának és működésének elősegítése; a raktárfejlesztés irányi-