Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 2. szám

38 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám lakást, valamint az említett házakban a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: egyéb önálló ingatlan). 1. §. (1) önálló ingatlannak kell tekinteni: a) a földrészletet az épülettel együtt, ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, b) az épületet akkor, ha az nem a földtulajdonos tulajdona, c) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt. d) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: szö•vetkezeti lakás). e) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a b)—e) továbbiakban: eevéb önálló ineatlanK (2) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani: a) az (1) bekezdés a) pontjában említett épületet, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészeket és helyiségeket. d) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban : termelőszövetkezet) által a termelőszövetkezeti földhasználati jog alapján használt földrészleten létesített épületet. (3) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.). (4) A nem közterületről nyíló pincét, ha szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, továbbá a barlangot azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van. (5) 5 Az (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket [1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 4. §-a] függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs) az alapító okirat (80. §), illetve a közgyűlési jegyzőkönyv (81. §) rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (6) Az (1) bekezdés b) pontjának az épületekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell más építményekre (pl. pince) is. 3 Lásd az 1957. évi IV. törvényt. 4 A tvr. 3. § (3) bekezdésének szövegét az 1976. évi 35. sz. tvr. 1. §-a állapította meg. 6 A Vhr. 1. § új (5) és (6) bekezdéseinek szövegét a 47U977. (XII. 23.) MÉM sz. rendelet 1. §-a iktatta a rendeletbe. 2. §. (1) Földrészletnek kell tekinteni: a) a föld felszínének természetben öszefüggő — állandó tereptárgyak (út, csatorna stb.) igazgatási, belterületi vagy zártkerti határ által meg nem szakított — területét, amelynek minden részére azonosak a tulajdoni, a kezelési, vagy a termelőszövetkezeti földhasználati viszonyok. b) a kialakított építési telkeket a tulajdoni, kezelési és termelőszövetkezeti földhasználati viszonyoktól függetlenül. c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint igazgatási vagy belterületi, továbbá — az országos közút, vasút, vagy hajózható csatorna kivételével — zártkerti határ által meg nem szakított részeit, amelyek kezelő szerve, illetőleg termelőszövetkezeti földhasználója azonos. » (2) A földrészletet művelési ágak szerint, a 43. § rendelkezéseinek megfelelően, alrészletekre kell bontani. (3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani. 5. § Az ingatlannyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza: a) fekvés, helyrajzi szám és terület, b) művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezése, c) földminőség, d) nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adat. 3. §. A helyrajziszámozás szabályait külön utasítás állapítja meg. 6. § (1) Az ingatlannyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok jegyezhetők be: a) tulajdonjog, kezelői jog, b) termelőszövetkezeti földhasználati jog, c) G tartós, illetőleg megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, d) haszonélvezeti jog és használat joga, e) telki szolgalmi jog, f) földmérési jelek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, h) tartási és életjáradéki jog, i) jelzálog és végrehajtási jog. (2) A bejegyzés hozza létre az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló 6 A tvr. 6. § (1) bekezdése c) pontjának szövege az 1976. évi 35. sz. tvr. 2. §-ának és az 1977. évi IV. törvénynyel módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §-a (2) bekezdésének és 155. §-ának megfelelően módosított szöveg.