Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 27. szám

814 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám A közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter 16/1979. (VIII. 12.) KPM—BM számú együttes rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM—BM számú együttes rendelet módosításáról 1. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM—BM számú együttes rendelet 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:) „a) személygépkocsival — autópályán 100 km/óra, — lakott területen kívül egyéb úton 80 km/óra, — lakott területen 60 km/óra." 2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Pullai Árpád s. k., Kamara János s. k., közlekedés- és postaügyi belügyminisztériumi miniszter államtitkár A külkereskedelmi miniszter 3/1979. (VIII. 12.) Kk M számú rendelete a külkereskedelmi igazgatás általános eljárási szabályairól A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény (a továbbiakban: KKT) 26. §-ának végrehajtására a következőket rendelem: 1. § (1) A külkereskedelmi igazgatás körébe a KKT [2. §. (1) bek.] hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységgel összefüggő ügyek tartoznak, amelyek intézése során az ügyfélre vonatkozó jogot vagy kötelezettséget állapítanak meg, részére adatot igazolnak vagy nyilvántartást végeznek. \'2) A külkereskedelmi igazgatási tevékenységet a külkereskedelmi miniszter irányítja. 2. § (1) A külkereskedelmi igazgatásban ügyfél az a belföldi, illetve külföldi természetes vagy jogi személv, akinek jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képező ügy érinti. (2) A külkereskedelmi igazgatási eljárás hivatalból, vagy az ügyfél kérelmére indul meg. (3) Az ügyfél kérelmére indult eljárásban a kérelem visszavonható. 3- § Külkereskedelmi igazgatási ügyben a kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelem szóbeli kiegészítését, °' üeyfél meghallgatását jegyzőkönyvben — vagy más módon írásban — kell rögzíteni, amely tartalmazza a meghallgatott ügyfél nevét, címét és az előadott, az ügyre vonatkozó tényállás lényegét, valamint az ügyintéző nevét, beosztását. 4. § A hatáskör vizsgálata az eljárás során hivatalból kötelező. Amennyiben az ügy nem tartozik a külkereskedelmi igazgatás körébe, azt a hatáskörrel rendelkező szervhez haladéktalanul át kell tenni és erről egyidejűleg az ügyfelet értesíteni kell. 5- § (1) Az ügyfél helyett az ügyben — ha jogszabály másként nem rendelkezik — törvényes képviselő, vagy meghatalmazott (ügyvéd, szerv képviseletében annak dolgozója) is eljárhat. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az eljáró személy képviseleti jogosultsága megvizsgálható. 6. § (1) Határozathozatal előtt a tényállást hivatalból kell tisztázni. (2) A tényállás tisztázása érdekében az ügyfél adatok közlésére, okiratok csatolására hívható fel, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha az előírt határidőn belül az adatokat, bizonyítékokat nem terjeszti elő. a döntés a rendelkezésre álló adatok alapján történik. (3) Ha lényeges tények tisztázása és állásfoglalás miatt szükséges, más szervek is megkereshetők. 7. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, e szerv döntéséig az eljárás felfüggeszthető. (2) Fel kell. függeszteni az eljárást, ha az ügy érdemi eldöntése az (1) bekezdésben említett kérdés előzetes elbírálása nélkül nem lehetséges, 8. S (1) Mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot