Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 27. szám

812 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám elkobzott dolog értékesítéséből befolyt ellenértéket a katonai bíróság bevételi számlájára kell befizetni. 2. § (1) A bírósági gazdasági hivatal az elkobzott dolgot az annak forgalomba hozatalával, feldolgozásával, illetőleg felvásárlásával foglalkozó vállalatnak ajánlja fel megvételre. A vállalat kötetes a dolgot megvenni, ha az forgalomba hozatalra, feldolgozásra, illetve felvásárlásra alkalmas. (2) A dolog átadása az átvevő vállalat telepén történik; a szállítás költségét a bírósági gazdasági hivatal viseli. 3- § (1) Azt az elkobzott dolgot, amely a 2. § szerint nem értékesíthető, és használt cikkek értékesítésével foglalkozó vállalat üzletkörébe tartozik, a bírósági gazdasági hivatal e vállalatnak adja át bizományi értékesítésre. A forgalomba hozatalra alkalmas dolgot a vállalat köteles átvenni. (2) Ha a vállalat a bizományi értékesítésre átadott dolgot az átvételtől számított 30 napon belül nem értékesítette, a dolog értékét újból megbecsüli. Amennyiben a dolog így sem értékesíthető, azt a vállalat a bírósági gazdasági hivatalnak visszaadja. (3) Az átadástól számított 90 nap elteltével a bírósági gazdasági hivatal a bizományi értékesítésre átadott dolgot nem veszi vissza. 4. § Az elkobzott dolgot a bírósági végrehajtó útján, árverésen kell értékesíteni, ha a) nincs olyan vállalat, amely a dolog megvételére, illetőleg bizományi értékesítésére köteles lenne, b) a vállalat útján történő értékesítés meghiúsult, c) a dolognak a vállalat telepére való szállítása a dolog értékével arányban nem álló költséggel járna vagy akadályba ütközik. 5. § (1) Az elkobzott dolog ellenértékeként a következő árat kell megállapítani: a) a vállalatnak eladott élő állatnál és mezőgazdasági terméknél az állami felvásárlási árat, b) a vállalatnak eladott egyéb dolognál a kiskereskedelmi haszonnal csökkentett fogyasztói árat, c) a bizománvi értékesítésre átadott dolognál a bizományi díjjal csökkentett eladási árat, d) az árverésen értékesített dolognál az eladási árnak a költségek levonása után fennmaradó részét. (2) Ha a dolog ellenértéke az (1) bekezdés alapján nem határozható meg, a dolog forgalmi árának a kiskereskedelmi haszonnal csökkentett öszszegét kell ellenértékként megállapítani. (3) Ha a dolog ellenértéke vagy minőségi meghatározása vitás, a gyors romlásnak kitett dolog áraként az átvevő által megjelölt árat, egyéb esetben az igazságügyi szakértő által megállapított árat és minőségi meghatározást kell alapul venni. 6- § (1) Azt az elkobzott dolgot, amelynek művészeti, történeti, oktatási vagy tudományos értéke van — a bíróság intézkedése szerint — a megfelelő gyűjteményben való elhelyezés végett térítésmentesen át kell adni a kijelölt kezelő szervnek. Ezt a szervet az elkobzott dolog jellege szerint illetékes miniszter jelöli ki. (2) Az olyan elkobzott lőfegyvert, illetőleg lőszert, amely engedéllyel sem tartható birtokban, a rendőrségnek kell átadni. (3) Az elkobzott kábítószert a Belügyminisztérium Országos Rendőrfőkapitányság Rendészeti Osztályának kell átadni. A büntető eljárás során lefoglalt dolgok kezelése 7. § (1) Ha a büntető eljárás során lefoglalt dolog a) gyors romlásnak van kitéve, b) huzamosabb tárolásra alkalmatlan, c) kezelése, tartása, tárolása, illetve őrzése az értékével aránvban nem álló költséggel járna, a büntető ügyben eljáró hatóság a dolog előzetes értékesítése iránt intézkedik. (2) Az előzetes értékesítés során az 1—6. § értelemszerű alkalmazásával kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy az értékesítésből befolyt ellenértéket az értékesítést elrendelő hatóság számlájára kell befizetni. 8. § A Be 102. §-ának (3) bekezdése alapján az állam tulajdonába került dolog értékesítésére az 1—6. § irányadó. 9. § (1) Ha a lefoglalást a büntető ügyben eljáró hatóság megszünteti, de a dolog természetben