Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 25. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 779 3. § (1) Vállalat alapítása vagy szövetkezet alakulása, illetőleg működő vállalat megosztása vagy szövetkezet szétválása esetében a megtervezett éves keretet a minisztérium hagyja jóvá. (2) Vállalatok összevonása, beolvasztása, illetőleg szövetkezetek egyesülése esetében az éves kereteket össze kell vonni. 4. § (1) Az átalány meghatározásánál [R. 20/A. § (3) bekezdés} 1500 km utazást vehetnek figyelembe azok a vállalatok és szövetkezetek, amelyek a) termelési rendszerszervezőként működnek, vagy b) központi telephelyről irányított szakágazaton belül a termelést több termelőegységben (üzem, telephely, részleg stb.) folytatják, és két termelőegység között a közúton mért legkisebb távolság a 40 km-t meghaladja. (2) Az (1) bekezdés szerinti felső határ csak azoknak a dolgozóknak engedélyezhető, akik a termelési rendszer irányításával, szervezésével vagy működésével összefüggésben operatív tennivalókat látnak el (szaktanácsadó, szervező, szakmérnök, szervizmérnök, jogtanácsos stb.), illetőleg a szakágazatokat közvetlenül irányítják, ellenőrzik és feladatuk ellátása rendszeres kiküldetést igényel. (3) Az átalánynál figyelembe vehető kilométer korlátozás alól indokolt kérelem esetében vállalatok részére a minisztérium, szövetkezetek részére pedig a megyei mezőgazdasági osztály felmentést adhat. 5. § (1) Közös foglalkoztatás esetében az átalány felső határának megállapítása szempontjából a foglalkoztatásban részt vevő szövetkezeteket egy gazdasági egységnek kell tekinteni. (2) A foglalkoztató mezőgazdasági szövetkezet székhelye és a foglalkoztatásban részt vevő mezőgazdasági szövetkezetek székhelye között szükséges utazást az érdekelt szövetkezetek hozzájárulásával és arányos költségviselésével a belterületi használatra megállapított szabályok szerint kell megtéríteni. 6. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a 33/1951. (I. 31.) MT számú rendeletnek a személyi tulajdonban levő személygépkocsik belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) céljára történő használatának szabályait kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 26/1976. (VII. 15.) MÉM számú rendelet hatályát veszti. Dr. Romány Pál s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A nehézipari miniszter 11/1979. (VII. 17.) NIM számú rendelete egyes helyiségek fűtési hőmérsékletének meghatározásáról és takarékos fűtéséről A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel (Országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatok, a trösztök, az egyéb állami gazdálkodó szervek, az állami költségvetési szervek, a szövetkezetek, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei és az általuk alapított vállalatok, a gazdasági társulások, a társadalmi szervezetek és vállalataik, a vízgazdálkodási társulatok, az egyesületek, valamint a jogszabály alapján működő munkaközösségek, illetőleg alkotóközösségek által használt — e rendelet mellékletében meghatározott rendeltetésű vagy azonos jellegű, nem lakás céljára szolgáló — helyiségekre. 2. § (1) Helyiséget úgy szabad fűteni, hogy annak rendeltetésszerű használata tartama alatt — eltérő rendelkezés hiányában — e rendelet mellékletében előírt értékű belső hőmérséklete legyen. (2) Több célra szolgáló helyiségben a tényleges használatnak megfelelő, előírt belső hőmérsékletű értéket kell tartani. (3) Az előírt belső hőmérsékleti értéktől való eltérés — a fűtés módjából, rendszeréből adódóan — legfeljebb +2 °C lehet. Ezt meghaladó eltérés túlfűtésnek minősül. (4) A rendeltetésszerű használaton kívüli időben a helyiség fűtését csökkenteni vagy szüneteltetni kell. Ennek mértékét, illetőleg időtartamát — az épület állaga és szerkezeti jellege figyelembevételével — a fűtőberendezés üzembentartójának úgy kell meghatározni, hogy fagyveszély ne keletkezzék és a rendeltetésszerű használat kezdetére az előírt belső hőmérséklet gazdaságosan biztosítható legyen. .... . i Ilú'^Míí 't Vhx^^tM (1) E rendeletben előírt belső hőmérsékleti értékek megtartásáért a fűtőberendezés üzembentartója felelős. (2) A fűtőberendezés üzmbentartója köteles a helyiségek belső hőmérsékletét rendszeresen el-