Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 19. szám

632 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám y. Á próbaidő tartamának meghatározásánál, részben ugyanazokat a körülményeket kell a bíróságnak értékelnie, amelyeket mind a büntetés kiszabásánál, mind a Btk. 89. §-ának alkalmazásánál már figyelembe vett, több szempontból azonban más vonatkozásban. A próbaidő tartamának megállapításánál az elkövetett bűncselekmény tárgyi tényezői mellett elsősorban az elkövető személyi körülményeinek van jelentősége. Az elkövető jellembeli adottságainak, személyi és családi körülményeinek, életvitelének, magatartásának a próbaidő tartamának meghatározásánál ugyancsak nagy jelentőséget kell tulajdonítani. Az értékelő tevékenység körében — többek között — jelentős lehet pl. az elkövető által tanúsított megbánás őszintesége és mélysége, kifogástalan magatartása, becsületes életvitele, társadalmi tevékenysége, a bűncselekménnyel okozott hátrány utólagos kiküszöbölése, amennyiben az az elkövető magatartására visszavezethető stb. Ilyen esetben, különösen ha mindebből arra vonható alapos következtetés, hogy a cselekmény elkövetése egyéniségétől idegen; elégséges a próbaidőnek rövidebb tartamban való meghatározása. Ha viszont az elkövető egyébként is felelőtlen, könnyelmű, fegyelmezetlen, ha könnyen befolyásolható személy, ha olyan negatív tulajdonságai és káros szenvedélyei vannak, amelyekkel a bűncselekmény elkövetése összhangban áll, a bíróság azonban — az egyéni nevelhetőséget szem előtt tartva — a szabadságvesztés felfüggesztését ennek ellenére is indokoltnak tartja: a próbaidőt hosszabb időtartamban szükséges meghatározni. A szubjektív körülmények mellett az objektív kriminogén tényezők hatóerejétől is függ, hogy milyen hosszú ideig tartó fenyegetettséggel kell azok leküzdésében a bűnelkövetőt segíteni. A szubjektív körülmények mellett ugyanis tekintetbe kell venni olyan objektív környezeti viszonyokat, amelyek előmozdíthatják a terhelt újabb bűnelkövetésének lehetőségét: ilyen esetben a próbaidőt ugyancsak viszonylag hosszabb tartamban indokolt meghatározni. I A bíróság a korábbi elítélést nemcsak a büntetés kiszabásánál, hanem a büntetés végrehajtásának felfüggesztésénél és a próbaidő tartamának meghatározásánál is figyelembe veheti. Helytelen a próbaidő viszonylag rövidebb tartamban megállapítása, ha a korábban és az újabban elkövetett bűncselekmény azonos vagy hasonló vonásokat mutat. Az indítóok méltányolhatóságá a próbaidő tartamának meghatározására csökkentő -hatással lehet. Ha azonban a terhelt egyéniségére az indulatosság a jellemző, és magatartása ebből folyóan egyébként is kifogásolható: éppen a hosszabb ideig tartó fenyegetettség biztosíthatja, hogy ezt leküzdje és újabb bűncselekmény elkövetésétől tartózkodjék. Huzamosabb tartamú próbaidő mutatkozik indokoltnak — amennyiben a büntetés végrehajtásának felfüggesztése egyáltalában szóba kerülhet —, ha a cselekményt a terhelt hosszabb időn át, folytatólagosan, kitartóan hajtotta végre. A nevelési cél elsődlegességének szem előtt tartásával a fentiek értelemszerűen a fiatalkorúakra nézve is vonatkoznak. VI. A próbaidő tartamának megfelelően differenciált megállapítása szükségessé teszi, hogy a bíróság beszerezze azokat az adatokat, amelyek alapul vételével a személyiség vizsgálatát — mindenkor a konkrét ügyre és elkövetőre vetítve — a próbaidő helyes megállapítása végett el kell végezni. Ennek során vizsgálni kell a büntetés végrehajtása felfüggesztésére érdemesnek talált bűnelkövető személyi körülményeit és sajátosságait, életvezetésének módját, a családi környezetét, a munkához való viszonyát, fel kell deríteni, vannak-e káros szenvedélyei, egyébként antiszociális magatartása, erkölcsi téren fennálló fogyatékosságai stb. A különböző alanyi és tárgyi körülmények egybevetésével és összefüggéseinek felismerésével dönthet csupán a bíróság megalapozottan abban a kérdésben, hogy az elítélt nevelése érdekében milyen tartamban indokolt a próbaidőt meghatározni. Csak alapos körültekintéssel, perren'dszerű módon feltárt körülményekre lehet alapítani nemcsak a büntetés végrehajtásának felfüggesztését, hanem a próbaidő tartamának meghatározását is. Büntetéspolitikai irányelveink megfelelő és céltudatos érvényesítése fokozott kötelességet hárit a bíróságokra abban a tekintetben, hogy az elkövető személyi viszonyait és az eset összes körülményeit gondosan mérlegelve megalapozott döntést hozzanak. A felfüggesztés kedvezményének kérdésében és a próbaidő tartamának meghatározásánál mindenkor éljenek a törvényben biztosított széles körű differenciálási lehetőséggel. Dr. Szakács Ödön s. k.," a Legfelsőbb Bíróság elnöke Szerkeszti a Minisztertanács Titkársága. A szerkesztésért felelős dr. Kormos Géza. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Budapest VII., Lenin körút 9—11., levélcím: postafiók 823. 1906. Telefon: 221-285. Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Szerkesztőség: Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. IV. em. 1055. Telefon: 321-592. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással KHI 215—96126 pénzforgalmi jelzőszámára. Havi előfizetési díj 20,— Ft. Éves előfizetési díj 240,— Ft. Index: 25 801 HU ISSN 0133—7696 2765 — Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató Szedte a Zrínyi Nyomda. Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató — 79.2223/9-19