Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 18. szám

606 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám 8. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a kompok és révek üzemeltetésének, illetve közvetlen felügyeletének tanácsi hatáskörbe történő átadásáról szóló 38/1957. (Közi. Ért. 20.) KPM számú, valamint a rév- és kompközlekedéssel kapcsolatos feladatokról szóló 42/1957. (KözL Ext. 21.) KPM számú utasítás hatályát veszti. Pullai Árpád s. k., közlekedés- és postaügyi miniszter 1. számú melléklet a 11/1979. (VI. 7.) KPM számú rendelethez Az engedélyezési terv tartalmi előírásai 1. Az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell: a) az átkelőhely létesítésének célját és a létesítéssel kapcsolatos gazdaságossági számításokat, b) az átkelőhely vízterületére irányadó legkisebb és legmagasabb hajózási vízszint és a mértékadó árvízszint adatait, c) az átkelőhely vízterületének keresztszelvényét és a tervezett közlekedési vonalat, d) az átkelőhely üzemeltetési módjának és az üzemeltetni kívánt vízi jármű típusának meghatározását, e) a műtárgyak, kikötők, hídfészkek, kikötőeszközök és egyéb létesítmények (révház, váróhelyiség, egészségügyi létesítmények stb.) műszaki terveit és leírását, f) a közművek (ivóvíz-ellátás, csatorna, világítás) leírását. 2. Az engedélyezési tervhez mellékelni kell: o) az általános helyszínrajzot, b) átnézeti térképet, c) talajmechanikai szakvéleményt, d) a létesítéshez szükséges idegen ingatlan nyilvántartási (telekkönyvi) szemléjét, e) az illetékes vízügyi szerv nyilatkozatát az átkelőjárat üzemeltetéséhez szükséges hajóút kijelöléséről. 2. számú melléklet a 11/1979. (VI. 7.) KPM számú rendelethez Irányelvek az átkelőhely kialakításához 1. Átkelőhelyet úgy kell tervezni, hogy az megfeleljen a táj- és a környezetvédelmi, az építési és biztonságtechnikai, továbbá a közegészségügyi és járványügyi előírásoknak. 2. Az átkelőhelyen az utasok részére váróhelyiséget, ivóvízellátást, W. C-t és hulladékgyűjtő ládákat, az átkelőhely személyzete részére pedig pihenő- és étkező helyiséget, továbbá — szükség esetén — hálóhelyiséget kell biztosítani; az átkelőhellyel kapcsolatos épület építéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. 3. Ha az átkelőhelyen a vízijármű napnyugta és napkelte közötti időszakban is közlekedik, a kikötőhelyet, az utasok tartózkodási helyét, beés kiszállóhelyét, valamint a közlekedési utakat meg kell világítani. 4. A viziútnak az átkelőhely vonalába eső szakaszára mederfelvételt kell készíteni, és a vízijármű közlekedéséhez szükséges vízmélységet biztosítani kelL 5. Az átkelőhelyen közlekedő motoroshajó részére kikötőmólót, vagy kikötőpontont kell létesíteni. Az átkelőhely parti bejáratát zárólánccal kell ellátni és a bejáratnál „A hajó kikötése előtt a hídra lépni tilos" feliratú táblát kell elhelyezni. Ha a partviszonyok a veszélytelen be- és kiszállást lehetővé teszik, a révcsónak közvetlenül a parthoz is kiköthet. 6. A lejáróútnak (rámpának) az átkelőhely forgalmi terhelésére alkalmasnak, továbbá a komp kikötése során keletkezett súrlódás miatt fellépő igénybevételekkel, valamint a víz és a jég romboló hatásával szemben ellenállónak kell lennie. 7. A lejáróúttal (rámpával), valamint az átkelőhelyhez vezető utakkal szemben támasztott műszaki követelmények tekintetében az útügyi és a vízügyi jogszabályokban foglaltak az irányadók. 8. A lejáróút kialakításához és a kjkötőeszközök elhelyezéséhez szükséges vízszint-adatokat az illetékes vízügyi szervtől kell beszerezni. 9. A lejáróút mentén legalább 1,1 méter széles járdát kell az utasok részére biztosítani. A járda szegélyére — eltávolíthatóan beépített — korlátot kell felszerelni. 10. Kompátkelőhelyen a lejáróút (rámpa) legi feljebb 10%-os lejtésű lehet, szélességét a forgalom nagysága és a kompon szállítható közúti járművek méretei figyelembevételével kell meghatározni. 11. A kompátkelőhely lejáró útjának közút felé eső végénél sorompót (zárókorlátot vagy záróláncot) kell elhelyezni, és azt — üzemzárástól üzemkezdetig, továbbá ha a komp tartósan nem közlekedik, — zárva kell tartani. 12. A lejáróút mindkét oldalán a vízállás ingadozásának megfelelő számban kikötőbakokat kell elhelyezni. Ha a kikötőbakok az utasokra, a vízi járművekre, vagy a komppal szállított közúti járművek mozgására veszélyt jelentenek, a kikötőbakok a talajszint alá süllyesztett, megfelelő kiképzésű és szilárdságú más berendezéssel is helyettesíthetők.