Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 17. szám

588 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám megvalósítása, átalakítása vagy bővítése, valamint az üzemi vízilétesítmények üzemeltetése során különösen áz alábbiakat kell érvényesíteni: a) olyan üzemi vízgazdálkodási rendszert kell kialakítani, amelynek . — frissvíz-igénye az alkalmazható változatok közül a legkisebb, — létesítményeiből vízszennyező anyag-kibocsátás lehetőleg kismértékű, illetőleg amely a víz ismételt felhasználása során alkalmazott tisztítással minél több vízszennyező anyag kinyerését teszi lehetővé, — megvalósítási és üzemeltetési költségei a vízgazdálkodás követelményeit kielégítő változatok közül a legkisebbek; b) olyan termelési technológiát kell kialakítani, amelynek -— frissvíz-igénye az alkalmazható változatok közül a legkisebb, — fajlagos vízigénye minél alacsonyabb, — vízfelhasználó berendezéseinek hatásfoka (hőtechnikai, hidraulikai, kémiai, fizikai stb. jellemzői) a technológiai célkitűzésekhez képest a legmegfelelőbb, és amelyek lehetővé teszik a víz ismételt hasznosítását, — más lehetséges változatoknál kevesebb vagy kevésbé veszélyes (káros) szennyező anyagot bocsátanak ki, vagy kevésbé veszélyeztetik a vizeket, illetőleg amelyek — a vizet más anyagokkal célszerűen és gazdaságosan helyettesítik; c) a vízszennyező anyagokat elsősorban a technológiai folyamatokban kell visszatartani (kinyerni), hogy az üzemből kibocsátott szennyvízben — a szennyvíztisztítás technikai lehetőségeinek és a gazdaságosságnak figyelembevételével — a szenynyező anyagok mennyisége minél kevesebb legyen; d) olyan szennyvíztisztítási technológiát kell alkalmazni, amelyekkel a c) pontban említett módon gazdaságosan meg nem szüntethető vízszennyezések lehetőleg minél kisebb költséggel károkozás mentessé tehetők. 8. § tm* (1) A vizeket — az ismételt hasznosítás lehetővé tétele, valamint a szennyvizek károkozás nélküli elvezetése érdekében — az üzemen belül, meg kell óvni a rendeltetésszerű felhasználástól eltérő káros szennyeződéstől. (2) Az ipari üzem csatornahálózatát annak megfelelően kell kialakítani, hogy "csak az együtt kezelhető szennyvizeket és csapadékvizeket szabad egy összefüggő rendszerben gyűjteni. (3) A használt vizekben levő szennyező anyagok kinyeréséről és hasznosításáról, vagy — hatósági engedély alapján, a vízügyi hatóság hozzájárulásának megszerzése után — a kárt nem okozó elhelyezéséről az ipari üzem fenntartóia köteles gondoskodni. 9. § (1) A szennyvíztisztítást (előtisztítás) üzemi vízilétesítményekkel végző ipari üzem fenntartója megfelelő biztonsági berendezésekkel és intézkedésékkel köteles gondoskodni arról, hogy rendkívüli események (pl. üzemzavar, a szennyvízelvezető vagy -tisztító művek meghibásodása) bekövetkezésekor a vizek káros szennyezését (fertőzését) okozó szennyvizekből a káros szennyező anyagok a várható kárral arányos mértékig — a rendkívüli körülmények elhárításáig — az üzem területén visszatarthatok (pl. tárolás, elkülönítés, a veszélyes anyagokat termelő üzemrész leállítása útján stb.) legyenek. (2) Az ipari üzem fenntartója az (1) bekezdésben említett rendkívüli eseményről és a szennyezés veszélyéről (bekövetkezéséről) majd annak elhárításáról (megszűntéről) köteles haladéktalanul értesíteni felszíni vizek veszélyeztetése esetén a területileg illetékes vízügyi igazgatóság vízminőségvédelmi szolgálatát, közüzemi csatornamű veszélyeztetése esetén pedig az érintett közüzemi vállalatot. (3) Az ipari vízmű fenntartója köteles az (1) bekezdésben említett esetekre — a (2) bekezdésben említett szervekkel egyeztetett — vízminőségi kárelhárítási tervet készíteni, és annak ismeretét és megtartását a szennyvízelvezető (tisztító) művek irányító és kezelő személyzete részére munkaköri kötelességként előírni, <a kár elhárításában részt vevő dolgozók egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket pedig az üzemi munkavédelmi szabályzatban megállapítani. Az ipari üzemek vízgazdálkodási tevékenységének rendje és irányítása 10. § (1) Az ipari üzem fenntartója köteles az ipari üzem vízilétesítményeinek a vízügyi jogszabályok és a jelen rendelkezés előírásainak megfelelő, a vizek mennyiségi és minőségi védelmére vonatkozó szabályok érvényesítésével történő szakszerű és gazdaságos üzemeltetéséről gondoskodni. (2) Az ipari üzem fenntartója különösen köteles: a) az ipari üzem vízgazdálkodási tevékenységének szakmai irányítása és ellenőrzése érdekében — a jelen rendelkezésben előírt szakképesítéssel rendelkező vízgazdálkodási felelős (Vhr. 18. §; — a továbbiakban: üzemi hidrotechnológus) kijelölésével — a rendelkezés 1. számú mellékletében meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni; b) a 100 m3/óra átlagos vízforgalmat elérő üzem vízgazdálkodási tevékenységének ellenőrzésére olyan rendszert kialakítani és folyamatosan működtetni, amely lehetővé teszi az üzemi vízgazdálkodási folyamatok figyelemmel kísérését, mérését, minőségi és gazdásági elemzését, nyilvántartását, valamint mindezeknek az illetékes szervek által történő ellenőrzését. 1.1. § A több ipari üzemmel rendelkező vállalatok és trösztök, továbbá az ezek felügyeletét ellátó minisztériumok a felügyeletük alá tartozó szervek