Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 571 Minisztertanácsi rendelet A Minisztertanács 20/1979. (V. 26.) számú rendelete a gazdasági bírságról szóló 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet* módosításáról 1. § A gazdasági bírságról szóló 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § Gazdasági bírságot kell kiszabni, ha a vállalat jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbé. ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon a) jelentős anyagi előnyre tesz szert, különösen, ha árdrágítással, tisztességtelen haszonszerzéssel, illetőleg gazdasági erőfölényével viszszaélve jut jelentős anyagi előnyhöz; b) súlyosan sérti, illetőleg veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit, különösen, ha 1. rendszeresen vagy jelentős mennyiségben, illetve értékben rossz minőségű terméket állít elő vagy hoz forgalomba, 2. rendszeresen vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű terméknél a termék minőségéről, tulajdonságairól valótlan tényeket állít, ilyeneket tanúsít, vagy nem tesz eleget a vásárlók tájékoztatására vonatkozó lényeges kötelezettségeinek,' 3. rendszeresen vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű terméknél a terméket olyan jelzéssel hozza forgalomba, amelynek az nem felel meg, illetőleg azon félrevezetésre alkalmas árujelzőt használ, 4. nem tesz eleget az alkatrészek, a tartozékok és a javítószolgálat folyamatos biztosítására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének; c) sérti vagy veszélyezteti a tisztességes gazdálkodás követelményeit, különösen, ha 1. a szerződéses kapcsolatokban gazdasági erőfölényével visszaélve, ideértve a kereslet és kínálat egyensúlyának hiányából adódó helyzetet is, a maga javára rendszeresen indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító feltételeket köt ki, 2 ismételten és indokolatlanul elzárkózik attól, hogy tényleges gazdasági kapcsolatait azok jellegének megfelelő szerződésben rendezze, 3. ismételten indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító általános szerződési feltételeket használ, 4. gazdasági erőfölényével visszaélve a másik felet a szerződésből eredő jogos igényei érvényesítésének mellőzése érdekében bármilyen módon befolyásolja, * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1973. évi 32. számában. 5. a termék vagy szolgáltatás nyújtását más terméke, illetőleg szolgáltatása megvásárlásához vagy igénybevételéhez köti; d) jelentősen sérti, illetőleg veszélyezteti a népgazdaság érdekeit, különösen, ha 1. fedezetlen kötelezettségvállalással, pénztartozásainak rendszeres késedelmes fizetésével, a termékforgalmazásra, a beruházásokra, a munkaerő- és bérgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével számottevően megzavarja a pénz-, hitel-, termékforgalom, a beruházások, illetőleg a munkaerő- és bérgazdálkodás rendjét, vagy egyébként jelentős népgazdasági kárt okoz, 2. ismételten vagy különösen jelentős összegű követelésnél indokolatlanul nem tesz eleget a szerződésszegésen alapuló igénye érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének, 3. jogszabályban meghatározott kötelezettségei megszegésével jelentősen megsérti a minőségvédelemhez fűződő érdekeket, 4. rendszeresen vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű termék tekintetében olyan gazdasági tevékenységet folytat, amelyre tevékenységi köre nem terjed ki, 5. egyes termékek (alkatrészek) termelését a külön jogszabályban előírt együttműködési, illetőleg egyeztetési kötelezettség megsértésével szünteti meg és ezzel számottevően megzavarja a termékforgalom rendjét vagy* az ellátásban súlyos nehézséget okoz: e) jogszabályban előírt engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérően végez külkereskedelmi tevékenységet; j) a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint engedélyhez kötött tevékenységet az előírt engedély nélkül vagy az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon végez; g) a munka egészséges és biztonságos végzésére vonatkozó szabályokban előírt kötelezettsége elmulasztásával vagy megszegésével a vállalat dolgozóinak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti." 2. § Az R. 3. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Gazdasági bírság kiszabását indítványozza) ,,d) feladatkörüket érintő vállalati \ tevékenységgel kapcsolatban a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi, megyei tanácsok végrehajtó bizottságai ügykör szerint illetékes szakigazgatási szervei jaVaslatára a végrehajtó bizottság titkárai". 3. § Az R. 4. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a 3. §-ban nem említett ellenőrzésre, illetőleg minőségi vizsgálatra jogosult állami szerv feladatai teljesítése, illetőleg ellenőrzése során