Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 17. szám

554 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám (2) A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyminiszter felvilágosítást ad. (3) Ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell alkalmazni. Viszonosság 6. § (1) A külföldi jog alkalmazása — ha jogszabály másként nem rendelkezik — nem függ a viszonosságtól. (2) Ha jogszabály a külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi függővé, a viszonosságot az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. Ha jogszabály a viszonosság bizonyítását kívánja, a viszonosság fennállásáról az igazságügyminiszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése 7. § (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék. . (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. (3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni. 8. § (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által — az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából — mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás). (2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó, jogot kell alkalmazni. 9. § Ha a felek_az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot — illetve a jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot — kell alkalmazni. II. Fejezet SZEMÉLYEK Az ember mint jogalany 10. § (1) Az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, továbbá személyéhez fűződő jogait személyes joga szerint kell elbírálni. (2) A személyhez fűződő jogok megsértéséből származó igényekre a jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni; ha azonban a kártérítés vagy jóvátétel tekintetében a sérelmet szenvedőre a magyar jog kedvezőbb, az igényt e jog szerint kell elbírálni. 11. § (1) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létcejött jogokat és kötelezettségeket. (2) Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. (3) Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. (4) Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog. 12. § (1) Lakóhely az a hely, ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik. (2) Szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol valaki letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideje tartózkodik. 13. § Magyarországon menedékjogot élvező személy személyi állapotára a magyar jog irányadó; ez a rendelkezés nem érinti a korábbi személyi jogállapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. 14. § (1) A magánszemély gazdasági tevékenységére, termelői, kereskedői (a továbbiakban: gazdasági) minőségére annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a gazdasági működést engedélyezték. ..^MW^ (2) Ha a gazdasági működés engedélyzésére nem volt szükség, vagy a működést több államban engedélyezték, a gazdasági minőségre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a gazdasági tevékenysége központi ügyvezetésének helye van. 15. § (1) A külföldi állampolgár és a hontalan jogképességére és cselekvőképességére, továbbá személyi és vagyoni jogaira, valamint kötelezettségeire — ha jogszabály másképpen nem rendelkezik — ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldiekre. (2) Azt a nem magyar állampolgárt, aki a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kéli tekinteni, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne. (3) Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes," de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek Magyarországon kell beállniuk. 16. § (1) A holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra, továbbá a halál tényének megállapítására az