Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 16. szám

546 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16? szám 14. A tanácsi dolgozó a nyugta-ellennyugta tömböt akkor szolgáltatja vissza, amikor az összes nyugtaszelvényt felhasználta. Ezen kívül a részére kiadott tömböt akkor kell visszaadnia, ha a helyszíni bírságolási jogosultsága megszűnt, vagy egyéb ok miatt azt hosszabb ideig nem gyakorolhatja. , A visszaszolgáltatott tömb tőszelvényei értékének meg kell egyezni a felhasznált és befizetett nyugtaszelvények értékével. Ezt a pénzügyi osztály a visszaszolgáltatott tömbön igazolja. 15. A pénzügyi osztály a nyugta-ellennyugta és az elismervény tömböket szigorú számadásos nyomtatványként nyilvántartja. A nyomtatvány-tömböket a pénzügyi osztály kimutatás alapján adja át a helyszíni bírságolásra jogosult -tanácsi dolgozónak és a felhasznált tömböket ugyancsak kimutatás szerint átveszi. ' Az átutalási postautalványok átadása előtt azok hátoldalára rá kell vezetni vagy bélyegezni a „Helyszíni bírságolás" megjelölést. 16. A pénzügyi osztály az átutalási postautalvány határidőn belül beérkezett szelvényét a nála a 8. pont szerint határidőben nyilvántartott elismervényhez csatolja (a továbbiakban a selejtezéssel kapcsolatos rendelkezések szerint jár el). Ha az átutalási postautalvány szelvénye a 10. pont szerinti határidőn belül nem érkezik meg, a pénzügyi osztály a helyszíni bírság behajtása érdekében [Sztv. 72. § (2) bek.] az elkövető lakóhelye szerint illetékes pénzügyi osztály megkeresi. A megkereséshez az elismervény szelvényét csatolni kell. 17. A helyszínen bírságolt személyek számáról és a helyszíni bírságok összegéről — az egyes tényállások szerint — a nyugta-ellennyugta tömbökben levő statisztikai lapok és az átutalási postautalványok összesítésével a pénzügyi osztály minden év január hó 31-ig adatszolgáltatást készít és erről az igazgatási osztályt értesíti. A fővárosi, megyei igazgatási osztály a helyszíni bírságolásokról a helyi adatszolgáltatások alapján összesítést készít és azt a szabálysértési statisztikai adatszolgáltatással egyidejűleg minden év február hó 15. napjáig 2 példányban a Minisztertanács Tanácsi Hivatalához felterjeszti. 18. A felügyeletek helyszíni bírságolási jogkörét ez az utasítás nem érinti. Diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező külföldi állampolgár, fiatalkorú és a fegyveres erők és testületek tagjai esetében helyszíni bírság nem szabható ki. 19. Ez az utasítás 1979. július 1-én lép hatályba. Dr. Rajt Miklós s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese Vegyes rendelkezések Az egészségügyi miniszter 30.290/1979. (Eü. K. 3.) Eü M számú irányelve az alkoholisták gondozásáról és gyógykezeléséről Az igazságügyminiszterrel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben az alábbi irányelvet adom ki: Az alkoholisták gyógykezeléséről rendelkező hatályos jogszabályok azon a szemléleten alapulnak, hogy az alkoholizmus gyógyítható, de visszaeséssel fenyegető betegség. Az alkoholizmus betegség gyógykezelése társadalmi közreműködést igénylő nehezen szervezhető orvosi feladat, amelynek hatékonyságát adminisztratív eszközökkel is biztosítani kell. A betegség természete a gyógykezelésnek többfokozatú, egymásra épülő rendszerét -feltételezi, amelyet a hatályos jogszabályok az alábbiak szerint biztosítanak: — saját kérelemre történő vagy önkéntes (önként vállalt) gondozás és gyógykezelés (1972. évi II. törvény 35. §-a, valamint a 3/1978. (VI. 3.) Eü M számú rendelettel módosított 15/1972. (VIII. 5.) Eü M számú rendelet (a továbbiakban: R./66. §-a); — kötelező gondozás és gyógykezelés (1972. évi II. törvény 35. §-a, valamint az R. 67—72. §-a); — kötelező intézeti gyógykezelés (1974. évi 10. tvr., valamint az 5/1978. (VL 3.) IM—Eü M számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.); — kényszerelvonó-kezelés [Btk. 62. §-a, valamint az 1/1966. (VI. 3.) Eü M számú rendelet). A továbbiakban irányelveket kívánunk adni a városi, fővárosi kerületi tanácsok V. B. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a járási hivatal (a továbbiakban: egészségügyi hatóság) számára a kötelező gondozás és gyógykezelés (R. 67— 72. §) elrendelésével, illetőleg a kötelező intézeti gyógykezelés (1974. évi 10. tvr.) kezdeményezésével kapcsolatos eljárás egységesítése érdekében. I. Kötelező gondozás és gyógykezelés (R. 67—72. §) 1. Az eljárás megindítása A kötelező gondozás és gyógykezelés elrendelésére irányuló államigazgatási eljárás hivatalból vagy kezdeményezésre indul. Hivatalból indul az eljárás akkor, ha az egészségügyi hatóság az eljárás megindításának alapjául szolgáló körülményekről szerez tudomást (pl. hivatalból folytatott ellenőrzés során), vagy a felettes szerv utasítja az eljárás megindítására.