Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 437 11. § A Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt a Btk hatálybalépése után kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatán ra és a feltételes szabadságra bocsátásra a Blk rendelkezéseit (41—46. §, 111. §, 127. §, 47—48. §, 112. §) kell alkalmazni. 12. § A Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt vagyonelkobzás (62—63. §) csak megfelelő vagyonnal rendelkező elkövetővel szemben1 és csak egész vagyonára vagy meghatározott vagyontárgyaira rendelhető el. 13. § A Btk hatálybalépése előtt elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelynek elkövetőjével szemben a korábbi jogszabály alapján figyelmeztetésnek lenne helye, megrovást (71. §) kell alkalmazni. 14. § Az alkoholisták kényszergyógyítására vonatkozó rendelkezéseket (75—76. §) a Btk hatályba lépése előtt elkövetett bűncselekmény elbírálásánál is alkalmazni kell. 15. § A Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető [89. § (6) bek.]. 16. § Az Összbüntetés végrehajtási fokozatának meghatározásánál a Btk 94. §-át a hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalása esetén is alkalmazni kell. 17. § Fiatalkorúnak a Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekménye miatt bírói megrovás és gyógyító nevelés nem alkalmazható. III. Fejezet Értelmező rendelkezések Katonára vonatkozó rendelkezés 18. § Katonával szemben megrovás (Btk 71. §) helyett fegyelmi fenyítés alkalmazható. A kegyelem 19. § (1) Ha a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elítéltet kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények [Btk 100. § (3) bek.] — ellenkező rendelkezés hiányában — az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak. (2) Ha a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő, illetve a mentesítés hatályának beálltához — a törvény szerint — szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik. (3) A vagyonelkobzás tekintetében adott kegyelem folytán az elkobzott vagyon visszaszáll arra, akitől elkobozták. A jeljelentés 20. § (1) Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt a feljelentés megtételére [232. § (5) bek.] a következők, jogosultak: Ha a sértett a) az Országgyűlés, ennek bizottsága vagy tagja — az Országgyűlés, b) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy ennek tagja — az Elnöki Tanács, c) a Minisztertanács vagy valamelyik miniszter — a Minisztertanács, d) a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, e) a fegyveres erők, fegyveres testületek, vagy ezek tagja — az a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) akinek alárendeltségébe a sértett tartozik, f) a bíróság, az ügyészség vagy e hatóságok hivatalos személynek minősülő tagja — az igazságügyminiszter, illetve a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság esetében a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben, gr) a tanács vagy ennek tagja —: a tanács elnöke, h) az előző pontokban nem szereplő államigazgatási szerv vagy hivatalos személy — a felettes szerve, illetve felettese, ilyennek hiányában a sértett. (2) Katonai vétség esetén a nyomozásra illetékes parancsnokok [Be. 332. § (3) bek.] jogosultak a feljelentés megtételére [Btk 123. § (3) bek.] is. A szövetkezet jogalma 21. § A Btk alkalmazásában szövetkezet a szövetkezeti vállalat, valamint a kizárólag szövetkezetek részvételével működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás is. Hamis tanúzás jegyeimi ügyben 22. § A Btk 239. §-ának az alkalmazása szempontjából fegyelmi eljárásnak az állami szervek (137. § 2. pont) és egyéb jogi személyek által folytatott fegyelmi eljárást kell tekinteni.