Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 435 rehajtásának átvételét. Az ezzel kapcsolatos eljárási kérdéseket a Tervezet 62. §-a különleges eljárásként szabályozza. A büntetés végrehajtásának átvétele kérdésében a határozathozatal joga az igazságügyminisztert illeti meg. Amennyiben az igazságügyminiszter a büntetés végrehajtásának átvételét rendelte el, a végrehajtás módjáról a bíróság határoz. A garanciális követelményeknek a Tervezet azzal tesz eleget, hogy tárgyalás tartását, ezen az elítélt és az ügyész kötelező részvételét írja elő. Az átvett büntetés végrehajtásának módját a bíróság végzésben határozza meg; az elítélt alapvető érdekét szem előtt tartvá á Tervezet a végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatályt tulajdonít. A büntetés végrehajtásának átvétele esetén a végrehajtás módjának meghatározása a külföldi jogszabályokban való tájékozottságot és nagyobb gyakorlatot kíván meg. Ezért célszerű, hogy ezt a különleges eljárást minden esetben ugyanaz a bíróság folytassa le. A Tervezet úgy rendelkezik, hogy az eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége. A 63. §-hoz A Be-nek a kegyelem iránti előterjesztésről szóló 400. §-a a büntetés elengedésére vagy mérséklésére irányuló előterjesztést szabályozza, nem szól azonban az intézkedésekkel kapcsolatos előterjesztés lehetőségéről. A szigorított őrizet jelentős súlyú, szabadságelvonással járó intézkedés. Adott' esetben — pl. az elítélt súlyos betegsége esetén — indokolt lehet, hogy az elítélt a szigorított őrizet végrehajtása alól kegyelemből mentesüljön. A Tervezet 63. §-a erre lehetőséget teremt; a Be 400. §-a helyébe olyan új szabályozást iktat be, amely a szigorított őrizet elengedésére irányuló előterjesztésről is rendelkezik. A 64. §-hoz A Tervezet 64. §-ának (1) bekezdése a Be hatályukat vesztő rendelkezéseit sorolja fel. Ennek indokai a következők f a) A társadalmi bíróságokról szóló 1975. évi 24. számú tvr-re tekintettel, illetve azáltal, hogy a Btké-nek a vétség fegyelmi jogkörben elbírálására vonatkozó 36. §-a hatályát veszti, nem lesz lehetőség a büntető eljárásban a társadalmi bírósághoz, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlójához való áttételre. Ezért a Be 127. §-a (1) bekezdésének d) pontját, 139.' §-a (1) bekezdésének f) pontját és 170.,§-a (1) bekezdésének h) pontját hatályon kívül kell helyezni. b) A Be 139. §~a. (1) bekezdésének .e) pontja a nyomozás megszüntetéséről, a 170." § (1) bekezdésének g) pontja az eljárás megszüntetéséről rendelkezik arra az esetre, ha a gyanúsítottat, illetve a vádlottat figyelmeztetésben részesíti. Az új Btk intézkedési rendszerében a figyelmeztetés helyébe a megrovás lép; ha az eljáró hatóság a terheltet megrovásban részesíti, a nyomozást, illetve az eljárást a büntethetőséget kizáró, vagy megszüntető ok folytán szünteti meg, amely a nyomozás, illetve az eljárás megszüntetésének okai között egyébként is szerepel. A figyelmeztetéssel kapcsolatos, említett rendelkezéseket ezért hatályon kívül kell helyezni. c) A Be 220. §-a (1) bekezdésének c) pontja felsorol egyes rendelkezéseket, amelyeket az ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell. Ez a felsorolás azonban szükségtelen, mert a d) pont általában előírja, hogy az ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell a jogszabályon alapuló rendelkezéseket, ezért a Tervezet a Be 220. §-a (1) bekezdésének c) pontját hatályon kívül helyezi, és a jelenlegi d) pont megjelölését c) pontra változtatja. d) A Be 273. §-ának a) pontja ellentétes a 275. § (1) bekezdésével, a fenntartása szükségtelen. e) A Be 301. §-ának (2) bekezdése gyógypedagógus szakértő igénybevételét teszi kötelezővé, ha a fiatalkorú gyógyító nevelésének elrendelése látszik szükségesnek. Ez a rendelkezés tárgytalanná vált, mert a gyógyító nevelés jogintézményét az új Btk nem tartalmazza. f) A Be 392. §-ának (3) bekezdése a büntető eljárás felajánlásának azt az esetét szabályozza, amikor a nem magyar állampolgár elítélt a jogerős büntetés végrehajtása előtt külföldre távozott. Az új Btk 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint azonban nincs helye a büntető eljárás felajánlásának, ha az elkövető cselekményét a magyar bíróság már jogerősen elbírálta. A Be 392. §-ának (3) bekezdése tehát ellentétes az új büntetőjogi szabályozással, ezért a hatályon kívül helyezése indokolt. A Tervezet 19. §-a módosítja a Be-nek a vádtól eltérő minősítés lehetőségére vonatkozó 173. íját. Mivel a módosított rendelkezés a szigorított őrizet elrendelése lehetőségének megállapítását is magában foglalja, a 173. § címe is megváltozott. Így a Be-nek erre utaló szabályaiban ezt a szövegrészt meg kellett változtatni. A Tervezet 64. §-ának (2) bekezdése ennek megfelelően módosítja a Be 179. § (1) bekezdését és a 184. § (1) bekezdés d) pontját. A 65.§-hoz A Térvezet 65~,§-a a törvényerejű• rendelet hatálybalépéséről rendelkezik, átmeneti szabályokat állapít meg, és felhatalmazási rendelkezéseket tartalmaz. ^ ,• • . ..