Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 10. szám

396 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 10. szám mú rendelet 6. §-a, a 20/1975. (X. 15.) MÉM számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdése, valamint a 23/1958 (Erd. É. '19—20.) OEF számú utasítás, a 31/1961. (Erd. É. 38.) OEF számú, a 26/1964. (Erd. É. 22.) OEF számú utasítással módosított 21/1963. (Erd. É. 12.) OEF számú, a 26/1966. (Erd. É. 23.). OEF számú utasítás, az 56/1968. (MÉM. É. 29.) MÉM számú utasítás 2/c. pontja, a 85/1968. (MÉM. É. 50.) MÉM számú utasítás 8. pontja és a 34/1976. (MÉM. É. 32.) MÉM számú utasítás 4. pontjának első mondatában a „FAGOK"-ra utalás hatályát veszti. (3) Ha az ügyben már első fokú határozatot hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi jogszabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le. Dr. Romány Pál s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Vegyes rendelkezések A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatója a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányítása továbbfejlesztésének fő vonásairól A Magyar Szocialista Munkáspárt 1978. márciusi ülésén határozatot hozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól. A Minisztertanács ezt követően munkaprogramot fogadott el, s ennek alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az érdekélt miniszterekkel és szervekkel együttműködve, kidolgozta az állami végrehajtásra vonatkozó jogszabályokat és az egyéb intézkedéseket. Az ezzel kapcsolatos jogszabályokat — törvényerejű rendeletek, minisztertanácsi rendeletek módosításait, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletét — a MÉM Értesítő jelen száma tartalmazza. Az alábbiakkal elő kívánjuk segíteni a területi állami irányítás továbbfejlesztésének áttekintését és a megfelelő tájékozódást a most közzétételre kerülő jogszabályokban, illetve azok módosításában. A területi állami irányítás továbbfejlesztésénél figyelembe vettük az ágazat sajátosságai mellettazokat a változásokat, amelyek a gazdálkodó szervezetek termelésének színvonalában, vezetésében, az egységek számában, területi elhelyezkedésében, a különböző integrációs formákban az utóbbi évtizedben bekövetkeztek. Mindezekkel összefüggésben számoltunk az irányításban jelentős szerepet betöltő területi — elsősorban tanácsi — szervek feladataival, hatáskörével, szervezeti rendjével is. A mezőgazdaságban az elmúlt évtizedben a termelőeszközök, illetőleg a termelés nagyarányú | koncentrációja ment végbe, a nagyüzemek < száma lecsökkent. Áz ágazatban mintegy 2000 gazdálkodó szervezet működik, míg korábban közel háromszpr ennyi volt a számuk. A mezőgazdaságban számottevő — az irányításra is kiható — változást idézett elő a különböző gazdasági társulások, a termelési rendszerek széles körű elterjedése. A termelést az erőteljes szakosodás, az iparszerűvé válás és az intenzív irányú fejlődés kibontakozása jellemezte. Ennek nyomán tovább növekett az üzemek gazdasági önállósága és személyi felkészültsége, ami a területi állami irányítás további egyszerűsítését teszi lehetővé. A nagyüzemek számának csökkenése folytán egy-egy területi irányító szervhez tartozó egységek száma nagymértékben lecsökkent. (PL az állami gazdaságok területi főosztályaira átlagosan 10 gazdaság, a járási hivatalokra átlagosan 15, de a városok és járások jó részében 3—8 termelőszövetkezet jut.) A járási hivatalok és a városi tanácsi szervek mezőgazdasági részlegei — eredményeik ellenére — a nagyüzemek, a társulások felügyeletét és irányítását, azok járáson, városon túl terjedő területe miatt sem tudják kellően ellátni. Ezért a területi állami irányítószervek feladatát és hatáskörét, valamint szervezetét az említett változásokhoz kellett igazítani, figyelmet fordítva a megyék közötti nagy aránytalanságokra (terület, üzemszám stb.) is. 1. A területi állami irányítás továbbfejlesztése Az állami irányítás eszközrendszere fontos feltétele a társadalmi, a gazdasági és ezen belül az agrártermelési célok sikeres megvalósításának. Alapvető feladata, hogy gyorsan közvetítse a központi célokat a gazdálkodó szervezetekhez és eszközrendszerével, munkamódszerével segítse azokat feladataik sikeres megvalósításában. Ezért különösen: — Emelkedjen az állami irányítási tevékenység színvonala, összehangoltabb legyen a területi irányítás, megszűnjön a formalitás. — A legfontosabb irányítási, gazdaságpolitikai követelmények gyorsabban, kevesebb áttétellel kerüljenek a gazdálkodó szervezetekhez. — Tovább növekedjék a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. — Egyszerűsödjék a jogszabályok felülvizsgálatával, módosításával az irányítás, az ügyintézés, megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok. — Csökkenjen a nélkülözhető adatszolgáltatás. — Felszámolásra kerüljenek az elavult szabályozások. Mindezekre figyelemmel került sor a mezőgazdasági és erdőgazdasági területi állami irányító szervek feladatainak qs hatáskörének említett módosítására.