Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 7. szám

7. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 345 építő kapacitásokat differenciáltan kell fejleszteni, az átlagot meghaladó mértékben kell növelni a budapesti lakásépítő és fenntartó kapacitásokat. Az elmúlt években létrehozott lakásépítő bázisok korszerűsítése, valamint az építőipari szervezetek közötti munkamegosztás továbbfejlesztése érdekében: a) a házgyárak esedékes rekonstrukcióit össze kell kötni az élőmunkát helyettesítő, a termelékenységet növelő gazdaságos megoldások bevezetésével; b) a budapesti házgyárak teljesítményét az 1980-as évek közepére — a jelenlegihez viszonyítva — mintegy 25—30%-kal indokolt növelni; c) az új lakónegyedek alapfokú ellátását szolgáló intézmények tömeges megvalósításához gyorsítani kell e létesítmények kivitelezésének iparosítását, a gyártó- és szerelőipar, a mélyépítés és az építőiparon kívüli ágazatok lakásépítéssel öszszehangolt fejlesztését; fokozottabban indokolt alkalmazni az élőmunkát gazdaságosan helyettesítő korszerű eljárásokat, módszereket. 11. Az építőipari szervezetek között a munkamegosztást úgy kell továbbfejleszteni, hogy a tanácsi és szövetkezeti építőipar munkájában növekedjen a lakóházfelújítási és korszerűsítési te5 vékenység. D) Lakásgazdálkodás, lakásépítési formák, lakáselosztás 12. Javítani kell az összhangot a. lakásszükségletek és kielégítésük feltételei között. A lakásgazdálkodást és a lakáselosztás rendszerét, a lakásépítési formákat úgy kell továbbfejleszteni, hogy abban jusson kifejezésre a lakásellátás fejlesztésének változó feltételrendszere. A jövőben az új lakások mennyisége és a meglevő — fokozatosan korszerűsítendő — lakásállomány együttesen segítse elő a hatékonyabb lakásgazdálkodást. Javuljon a fővárosban és a nagyvárosokban élők lakáshelyzete, növekedjen az ipari munkások, a fiatal házasok, az alacsony jövedelmű rétegek lakáshoz jutási esélye, csökkenjen a várakozási idő és erősödjék a lakáselosztás társadalmi igazságossága. Ezt szolgálja a lakásépítés és fenntartás pénzügyi feltételeinek, teherviselési arányainak korszerűsítése is. Ennek érdekében: a) a lakáselosztási, -építési és -vásárlási formák hatékonyabban szolgálják szociál- és rétegpolitikai • céljainkat; b) az életszínvonal és az elosztási politika részeként meg kell vizsgálni 'a lakosság tényleges anyagi körülményeit — a jelenleginél jobban — tükröző lakáselosztási rendszer kialakításának és bevezetésének lehetőségét. 13. A családok szociális helyzete, a termelési érdekek, a megszűnő bérlakások pótlása együttesen indokolja, hogy az állami bérlakások száma, fokozatosan növekedjen. A VI. és VII. ötéves tervidőszakban az új lakások mintegy 30%-a bérlakás legyen. A többgyermekes családok, az ipari munkások, a fiatal házasok gyorsabban jussanak lakáshoz. A lakáselosztás hatékonyságának növelése érdekében a VI. ötéyes terv kidolgozásával egyidejűleg: a) felül kell vizgsálni a jelenleg nyilvántartott lakásigények időszerűségét, indokoltságát és a lakáshozjutás sorrendjét szükség szerint módosítani kell; b) tovább kell fejleszteni az állami lakásra való jogosultság feltételrendszerét; az egy főre jutó jövedelemhatárok módosításával, a szociális és vagyoni helyzet differenciáltabb figyelembevételével ki kell dolgozni az igény jogosultság feltételeinek egységes rendszerét. 14. A jövőben is fenn kéli tartani azokat a személyi tulajdonú lakásépítési és -vásárlási formákat, amelyek segítik a lakosság, a munkáltatók erőforrásainak fokozott bevonását. Nagyobb támogatásban kell részesíteni azokat a szociál- és rétegpolitikai célokat szolgáló építési formákat, amelyeknél jelentős az állami részvétel, a tanácsok szerepe. E lakásépítési és elosztási formák továbbfejlesztése érdekében: a) a középtávú hitelpolitikai irányelvekkel, az életszínvonalpolitikai és a településfejlesztési célokkal összhangban, a pénzügyi feltételeket, a szociálpolitikai támogatás mértékét javítani, illetőleg növelni kell. Az előtörlesztést és az építési hitel arányát úgy kell szabályozni, hogy az összhangban legyen a lakásellátási forma társadalmi rendeltetésével; vizsgálva a lejárati idő növelésének, illetve a progresszív törlesztés alkalmazásának lehetőségeit is; b) a lakás juttatás támogatási rendszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy a szerényebb jövedelmű rétegek lakáshoz jutási esélyei javuljanak és ne növekedjen lényegesen a lakásépítés támogatásának költségvetési terhe; c) a lakásépítés és -vásárlás támogatásának jelenlegi formáit indokolt egyszerűsíteni, ezek öszszevonásával egyidejűleg meg kell vizsgálni a sajátos támogatási formák beépítésének lehetőségeit az általános rendszerbe. 15. A lakásépítés többi — egyéni és csoportos kezdeményezésű — formái a jövőben is szolgálják a lakossági igények differenciált kielégítését. A lakótelepeken építendő többszintes lakóházak, illetőleg a csoportos korszerű családiházak építésében, szervezésében növekedjék a lakásépítő szövetkezetek szerepe, a munkáltatók szervező és anyagi részvétele. 16. A lakásellátottság javítása, az igények jobb kielégítése érdekében ki kell dolgozni a szervezett lakáscserék rendszerét: a) az állami tulajdonú lakások szervezett cseréjét pénzügyi ösztönzéssel, a lakáscsere alap