Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 6. szám

132 TANÁCSOK A kitiltás 60. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. A kiutasítás 61. § Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Népköztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és csak külön engedéllyel térhet vissza. A. vagyonelkobzás 62. § A törvényben meghatározott esetekben, vagy ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követik el, feltéve mindkét esetben, hogy az elkövetőnek megfelelő vagyona van, a) vagyonelkobzást kell alkalmazni három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés mellett, b) vagyonelkobzást lehet alkalmazni végrehajtandó szabadságvesztés mellett. 63. § (1) A vagyonelkobzás az elkövető egész vagyonára vagy meghatározott vagyontárgyaira rendelhető el. (2) A vagyonelkobzás elrendelhető arra a vagyontárgyra is, amelyet az elkövető a vagyonelkobzás meghiúsítása végett átruházott, feltéve, hogy megszerzőjének az átruházás céljáról tudomása volt; úgyszintén arra a vagyontárgyra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése után ingyenesen ruházott át. (3) Az elkobzott vagyon az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll. A pénzmellékbüntetés • 64. § (1) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el, b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani. (2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb öszszege ötszáz forint, a legmagasabb összege százezer forint. KÖZLÖNYE 6. szám i , ' (3) Vagyonelkobzás esetén pénzmellékbüntetés kiszabásának nincs helye. 65. § (1) A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a főbüntetést végre kell hajtani, ennek fokozata' a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésre is irányadó. (2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén száz forinttól ötszáz forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és hat hónapnál hosszabb nem lehet. A büntetés végrehajtását kizáró okok 66. § A büntetés végrehajtását kizárja a) az elítélt halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntetés elévülése 67. § (1) A főbüntetés elévül: a) tizenöt évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év, b) tíz évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év, c) öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év, d) öt évet él nem érő szabadságvesztés esetén öt év, e) javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés esetén három év elteltével. (2) A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el. (3) Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME számú rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bűncselekmény (XI. fejezet) miatt kiszabott büntetés. 68. § (1) A főbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása