Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 3. szám

70 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön jogszabályokkal szabályozott — Országhatár—Albertirsa 750 kV-os szabadvezetékre és az Albertirsai 750/400 kV-os alállomásra1, valamint — az atomerőművekre2, ezek biztonsági övezetére, illetve a térségükber végezhető tevékenységekre. 2. § A biztonsági övezet rendeltetése a villamosmű és térsége kölcsönös védelme. 3. § A rendelet alkalmazása szempontjából a) villamosmű: a VET—Vhr. 1. §-ában meghatározott létesítmény, ideértve annak földelő rendszerét, valamint a villamosmű tartozékát képező távközlési berendezést, b) villamosmű térsége: a rendelet 16. §-ában esetenként előírt távolságon belüli terület, c) idegen létesítmény: villamosműhöz nem- tartozó építmény, létesítmény, vagyontárgy és telepített növényzet, d) tevékenység: a biztonsági övezetben és a villamosmű térségében tartózkodó személyek tevékenykedése, kivéve a villamosmű üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet. 4 § (1) Meglevő villamosmű biztonsági övezetébe eső idegen létesítmény vagy meglevő idegen létesítményt biztonsági övezetével érintő villamosmű építése esetén az új létesítmény beruházója, illetve építtetője köteles gondoskodni: — szükség szerint az engedélyezési vagy kivitelezési, illetve üzemeltetési (technológiai) tervek elkészítéséről és egyeztetéséről, — a meglevő létesítményen esetleg szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, kivitelezéséről és költségeinek viseléséről, — idegen létesítmény esetén a villamosmű üzembentartója hozzájárulásának megszerzéséről. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában meglevőnek kell tekinteni a) az idegen létesítmény tervezésének időszakában érvényes területfelhasználási engedéllyel rendelkező villamosművet is, valamint b) a villamosmű tervezésének időszakában ér* Jelenleg: 1/1979, a 26.) NIM számú rendelet 9 A jogszabály kidolgozás alatt álL vényes területfelhasználási vagy építési engedélylyel rendelkező idegen létesítményt is. (3) Az (1) bekezdésben előírtakat azon a létesítményen kell végrehajtani, amelyiken az gazdaságosabb. A felmerülő költségek minden esetben az új létesítmény beruházóját, illetve építtetőjét terhelik. Amennyiben meglevő létesítmény átalakítása is szükséges, az új létesítmény beruházóját, illetve építtetőjét csak az eredetivel azonos minőségű és az átalakításkor érvényben levő szabványok követelményeinek megfelelő műszaki színvonalú létesítmény költségei terhelik. (4) Ha a rendeletben előírtak megvalósításához szakmai felügyelet, vagy feszültségmentesítés szükséges, e nélkül az építést, illetve a tevékenységet megkezdeni nem szabad. A biztonsági övezet terjedelme 5. § (1) Föld feletti vezeték — ideértve az oszloptranszformátor-állomásokat is — biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán, a szélső nyugalomban levő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, alábbi távolságokban levő függőleges síkokig terjed: a) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén: 400 kV-on 28 méter 220 kV-on 18 méter 120 kV-on 13 méter 1—35 kV-on 5,0 méter, illetve 2,5 méter a vezeték azon szakaszán, amely a szabvány3 belterületre vonatkozó előírásainak megtartásával létesült. b) Kisfeszültség föld feletti vezetékek esetén 1 méter. (2) Föld alatti vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon, a föld alatti vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mért 1 méter távolságban levő függőleges síkokig terjed. (3) Közműalagútban, közműfolyosóban, illetve épületen, építményen belül elhelyezett villamosműnek minősülő nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 méter távolságig terjed. (1) A szabadtéri elrendezésű átalakító- és kapcsolóberendezés (a továbbiakban: alállomás) biza Jelenleg: MSz 131