Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 3. szám

63 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám kérelmet a Magyar Villamos Művek Tröszt — vé­leményével ellátva — terjeszti elő döntés végett. 11. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Simon Pál s. k., nehézipari miniszter Melléklet az 1/1979. (1. 26.) NIM számú rendelethez JÁRMÜVEKRE ÉS MUNKAGÉPEKRE VONATKOZÓ VÉDELMI ELŐÍRÁSOK Általános rendelkezés 1. § A szabadvezeték biztonsági övezetében szilárd burkolatú úton kívüli területen csak olyan jár­mű1 (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munka­gép, stb.) közlekedhet, illetve dolgozhat — amelyen tartózkodó személyeket a szabad­vezeték villamos terének hatásai ellen a felettük elhelyezett, a gep tartozékát képező megfelelő védőhatású árnyékolás védi, és — amelynek földelése mind mozgó-, mind álló helyzetben biztosított, illetve amely földeltnek minősül. Árnyékolás 2. § Megfelelő védőhatású árnyékolásnak minősül — a jármű fémből készült vezető fülkéje, il­letve — a jármű vezető ülése felett levő ponyva­tartó fémszerkezet, illetve —a jármű (pl. traktor) felborulása esetén a sze­mélyi sérülés ellen védő fémszerkezet, illetve — a járműre erősített tartószerkezetre helye­zett fém árnyékolórács abban az esetben, ha közte és a jármű összefüggő fémteste között jó villamos vezető kapcsolat van. Gép földelése 3. § Földeltnek minősül az a jármű a) amelynek összefüggő fémteste és a föld kö­zött 100 ohm, vagy annél kisebb eredő földelési ellenállás mérhető, illetve 1 Lásd: 1/1975. (II. 5.) KPM—BM számú együttes ren­delet. b) amelyet — mozgás közben való földelésének biztosítása érdekében függesztett-földelő berendezéssel [6. § (1) bekezdés] láttak el, — álló helyzetben való földelésének biztosítása érdekében letűző-földelő berendezéssel láttak el és azzal elvégezték a 7—9. §-okban előírt műve­leteket. 4. § (1) Nem kell külön földelő berendezéssel ellátni azt a járművet, amelynek eredeti (gyári) kialakí­tása és alkatrészei biztosítják a 3. § a) pontja sze­rinti feltételeknek mind mozgó, mind álló álla­potban való folyamatos kielégítését. Ilyen például a) az acélkerekes vagy lánctalpas, illetve b) a megfelelő villamos vezetőképességű gumi­abronccsal ellátott jármű abban az esetben, ha a jármű összefüggő fémteste és acélkereke, illetve gumiabroncsa kö­zött jó villamos vezető kapcsolat van. (2) Kizárólag függesztett-földelő berendezéssel kell ellátni azt — az (1) bekezdés feltételeinek egyébként meg nem felelő — járművet (pl. da­rut), amelynek álló helyzetben való földelése a vezető fülkéből működtethető támasztó fémkar­jainak (szerkezeteinek) közvetlenül a talajra való leeresztésével biztosítható. Az ilyen gép álló hely­zetben csak ezen művelet elvégzése után minősül földeltnek. Vontatmány földelése 5. § (1) Vontatmány földelésére — a (2) bekezdés­ben foglalt kivétellel — a jármű földelésére vo­natkozó előírásokat kell alkalmazni. (2) Földeltnek minősülő vontató (pl. erőgép) által vonatott, illetve azzal álló helyzetben össze­kapcsolt vontatmány — amennyiben összefüggő fémtesteik között jó villamos vezető kapcsolat van — földeltnek minősül, függetlenül attól, hogy a vontatmány önmagában a 3., illetve a 4. § szerint földeltnek minősülne-e. Földelő berendezések 6. § (1) A függesztett-földelő berendezést két tűzi­horganyzott fémláncból és azok végére — nem oldható kötéssel — erősített súlyból kell elkészí­teni. A két fémlánc hosszát úgy kell meghatározni, és azokat úgy kell — nem oldható kötéssel — a jármű fémtestére két különböző helyre felerősí­teni, hogy a jármű mozgása közben a súlyok a talajjal biztosan érintkezzenek és kanyarodáskor vagy tolatáskor ne kerüljenek a kerekek alá.

Next

/
Thumbnails
Contents