Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 2. szám
2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55 „(1) A 20. § alapján a saját személygépkocsit rendszeresen használó dolgozónak az esetenkénti elszámolás helyett csak átalány fizethető." (3) A R. 20/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott előfeltétel hiányában is megengedheti a vállalat a dolgozónak, hogy belföldi hivatalos kiküldetése (külszolgálata) során a saját, casco szerződéssel biztosított személygépkocsiját használja. Ebben az esetben a dolgozónak az általa azonos távolságra vasúton történő utazásnál felszámítható költség jár." (4) A R. a következő 20/C. §-sal egészül ki: „20/C. § (1) A személyi tulajdonban levő személygépkocsik belföldi hivatalos kiküldetés <külszolgálat) céljára történő használatáért, valamint a bérelt vagy fuvarozás céljából igénybe vett személygépkocsikért a vállalat által kifizetett díjak (térítések) nem haladhatják meg a közületi szervek gépjárműveiről szóló jogszabályban meghatározott illetékes miniszter* által megállapított mértéket. (2) Ha a vállalat általános célú vagy hagyományos szolgáltató személygépkocsi-állományát véglegesen csökkenti — és ezt a személygépkocsi hatósági jelzéseinek leadásával igazolja — a (1) bekezdésben megjelölt keretet — leadott gépkocsinként — évi 30 000 kilométer, nem hagyományos szolgáltató személygépkocsi esetén pedig évi 40 000 kilométer térítési díjával emelheti."' 2. § (1) Ez a rendelet 1979. február 1. napján lép hatályba. A R-nek — a 4/1974. (II. 28.) Mü M számú rendelet 2. §-ával módosított — 10. §-a (1) bekezdésében a motorkerékpár használata fejében előírt térítések e rendelet 1. §-ának megfelelően módosulnak. (2) A saját személygépkocsit használó részére az e rendelet hatálybalépése előtt megállapított átalányokat a keret újbóli meghatározása után felül kell" vizsgálni és újra meg kell állapítani. Dr. Rácz Albert s. k. munkaügyi minisztériumi államtitkár • Lásd a 4/1969. (VI. 25.) KPM számú rendelet — az 1/1979. (I. 24.) KPM számú rendelettel megállapított — 1. §-ának (2) bekezdését. A munkaügyi miniszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 2/1979. (I. 24.) Mü M—KPM számú együttes rendelete gépjárművezetési pótlék rendszeresítéséről A Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendeljük: 1. § E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszonyban, valamint szövetkezeti tagsági viszonyban álló, nem gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott dolgozókra. 2. § (1) Munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollek-. tív szerződés, munkaügyi szabályzat) kötelezheti a dolgozót a munkáltató vagy a szövetkezet {a továbbiakban: közületi szerv) által üzemben tartott, casco szerződéssel biztosított gépkocsi rendszeres vezetésére, ha a) a gépkocsi igénybevétele a munkakör ellátásához nélkülözhetetlen és b) a dolgozó rendelkezik az adott jármű-kategóriára érvényes vezetői engedéllyel. (2) Indokolt esetben a közületi szerv a munkakör további betöltésének feltételévé teheti a vezetői engedély megfelelő határidőben történő megszerzését. Ilyenkor tanulmányi szerződés kötése mellett (Mt. V. 15. §) a kiképzési költségek a közületi szerveket terhelik. (3) A közületi szerv és a dolgozó az (1) bekezdés a)—b) pontjában meghatározott előfeltételek fennállása esetén — munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése hiányában is — megállapodhat a szerv által üzemben tartott, casco szerződéssel biztosított gépkocsi vezetésében. i„ ,i\ A- . A>\ L,\u , I •' (4) Nem kötelezhető, illetőleg nem bízható meg a közületi gépkocsi vezetésével az a dolgozó, akinek a vezetői engedélyében — a szemüveg viselési kötelezettséget kivéve — korlátozás van bejegyezve. Autóbuszt és csoportos személyszállításra használt egyéb közületi gépkocsit pedig csak olyan dolgozó vezethet, aki a gépjárművezetői pályaalkalmassági vizsgálaton legalább II. fokozatnak megfelelt. 3. § (1) Ha a szerv az adott közületi gépkocsin gépjárművezetőt nem foglalkoztat, a gépkocsit rendszeresen vezető dolgozó részére a gépjárművezetői feladatok ellátására fordított idővel arányos — 10—15 évi szakmai gyakorlati idő alapulvételével számított — gépjárművezetői alapbér fele, de a) személygépkocsi és 12 főnél nem nagyobb befogadóképességű autóbusz vezetéséért legfeljebb havi 1000 forint, b) 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz, tehergépkocsi és vontató vezetéséért legfeljebb havi 1800 Ft összegű pótlékot kell fizetni.