Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 43. szám

1322 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám (2) A szemle megtartásának rendjét a felügyeleti szerv vezetője által megállapított keretek között az MvSz-ben kell meghatározni. 42. § (1) Azokat a termelőeszközöket, illetőleg termelési folyamatokat, amelyek üzemi jellemzőik miatt veszélyt jelenthetnek (például: anyagkifáradásnak és korrózió veszélynek vannak kitéve, tűz- és robbanásveszélyes anyagot tárolnak, szállítanak vagy dolgoznak fel stb.) időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni. (2) A felülvizsgálat módját, gyakoriságát a vonatkozó műszaki előírások, szabványok, szabályzatok, a gépkönyv, valamint az üzemmód figyelembevételével, ezek hiányában pedig a műszaki és üzemeltetési tapasztalatok alapján az MvSz-ben kell meghatározni. (3) A vizsgálatok, valamint az ehhez szükséges mérések eredményét írásban rögzíteni kelL 43. § (1) A gazdálkodó szervezet vezető beosztású dolgozói — hatáskörüknek megfelelően — kötelesek rendszeresen gondoskodni és ellenőrizni, hogy a) a munkahelyek és termelőeszközök a munkavédelmi követelményeknek megfeleljenek; b) a dolgozók a munkájukkal összefüggő ismereteket elsajátítsák, az előírásokat megtartsák és a szükséges védőeszközöket használják; c) az irányításuk alá tartozó munkahelyekeri rend, fegyelem legyen. (2) A munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal — új munkahelyen a munka megkezdése előtt is — köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek a munkavédelmi követelményeknek megfelelnek-e. A rendszeres ellenőrzés gyakoriságát és módját az MvSz-ben, illetőleg a munkaköri leírásban kell meghatározni. (3) A vezető köteles a tudomására jutott rendellenességet azonnal megvizsgálni és megszüntetéséről intézkedni, közvetlen veszély esetén pedig a munkát azonnal leállítani; (4) Azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll, továbbá aki saját hibájából, figyelmeztetés ellenére nem vesz részt a munkavédelmi oktatáson, munkavédelmi vizsgakötelezettségének nem tesz eleget, az előírt orvosi, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, továbbá, ha a védőberendezés szándékos kiiktatásával dolgozik, a termelőeszközöket nem rendeltetésének megfelelően használja, vagy a részére biztosított egyéni védőeszközt nem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani. A munkavégzés nélkül eltöltött időre munkabér nem jár. Az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása 44. § (1) Az üzemi balesetet és a külön jogszabályban meghatározott foglalkozási megbetegedéseket be kell jelenteni,, ki kell vizsgálni, nyilván kell tartani és az azokat előidéző okokat fel kell tárni. A vizsgálat alapján meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek, illetőleg megbetegedések megelőzésére. (2) A bejelentés és nyilvántartás rendjét az üzemi balesetek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatban pedig az egészségügyi miniszter állapítja meg. A gazdálkodó szervezetek ez irányú részletes feladatait az MvSz-ben kell meghatározni. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 45. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) dolgozó: aki az 1. §. (1) bekezdésében foglalt jogviszony keretében munkát végez; b) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásai, szövetkezeti vállalat, a vízgazdálkodási társulat, a társadalmi szervezeteknek és az egyesületeknek a vállalata, továbbá a költségvetési üzem és intézmény; c) munkahely: minden olyan szabad és zárt tér, ideértve a föld alatti létesítményt is, ahol az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott jogviszony keretében munkát végeznek, valamint az ezekhez kapcsolódó helyiség, létesítmény, szabad tér; d) termelőeszköz: minden olyan gép, berendezés, jármű, szerszám, munkaeszköz, védőeszköz, alkatrész, anyag, energia, amely a munkavégzés során vagy ezzel összefüggésben felhasználásra kerül, ideértve az oktatási, gyógyászati stb. eszközöket is; e) karbantartás: minden olyan tevékenység, amely a termelőeszközök és munkahelyek biztonságos használatához, megbízhatóságának helyreállításához, illetőleg fenntartásához szükséges; j) szervezett társadalmi munka: a gazdálkodó szervezet által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott, illetőleg előzetes bejelentés alapján tudomásul vett munkavégzés; g) szövetkezetek vonatkozásában a gazdálkodó szervezet vezetője: a szövetkezet illetékes vezető testülete, illetőleg az elnöke; h) ipari szövetkezetek vonatkozásában a felügyeleti szerv vezetője: az OKISZ elnöke;