Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 42. szám

1304 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám (4) Az (1) bekezdésben meghatározott díjazások a jutalmazási alapképzés után fennmaradó nyere­ségrészt terhelik. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott pénz­ügyi forrás a kifizetendő prémium és jutalom összegét nem vagy csak részben fedezi, kifizetés csak a rendelkezésre álló összeg erejéig teljesít' hető. Az üzem költségvetési gazdálkodása 22. § (1) Az üzemnek a jóváhagyott feladatterve alap­ján éves költségvetést, valamint költség- és árbe­vételi tervet kell készítenie. A tervezés részletes irányelveit a Pénzügyminisztérium határozza meg. (2) Az üzem költségvetését, valamint költségei­nek és árbevételeinek tervét a létrehozó tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. (3) Az üzem költségvetését a tanács összesített költségvetésében a költségvetési szervek kiadási, bevételi létszám- és béralap előirányzatai között kimutatni nem kell. (4) Az üzem a jóváhagyott költségvetése, vala­mint költség- és árbevételi terve alapján önállóan gazdálkodik, bevételeit kiadásai teljesítésére fel­használhatja. (5) Bevételként (árbevételként) az üzem tevé­kenységével kapcsolatos bevételek és térítések irányozhatók elő. (6) Az üzem állóeszközállománya után felújí­tási alapot nem képezhet. Az állóeszközök fenn­tartási (felújítás és karbantartási) költségeit a tárgyévi általános költségek között kell elszámol­ni. Az éves átlagos költségeket jelentősen (20%­nál nagyobb mértékben) meghaladó felújítási költ­ségek — a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatokat ellátó szakigazga­tási szervének az építésügyi feladatkört ellátó szakigazgatási szervével (a fővárosban a Közmű és Mélyépítési Főigazgatóság) egyetértésében adott engedélyével — legfeljebb 3 évre időbelileg elhatárolhatók. Az elhatárolás indokoltságát rész­letes számításokkal kell alátámasztani. (7) A költségvetés végrehajtása során az üzem a kiadási és költségelőirányzatai között átcsopor­tosításokat végezhet, kiadási és költségelőirány­zatát — bevétellel (árbevétellel) ellensúlyozva — felemelheti. Saját hatáskörében azonban a bérala­pot nem növelheti, a lakóházjavítási előirányzatát, valamint az ehhez nyújtott támogatást, továbbá az út-, hídfelújítás, -fenntartás, -korszerűsítés elő­irányzatát pedig nem csökkentheti. (8) Az üzemnél a kötelezettségvállalás, az utal­ványozás, a bevételek előírása és beszedése te­kintetében a költségvetési gazdálkodásra érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. (9) A megrendelő és az üzem a munkák elvég­zésére a mindenkor hatályos jogszabályok alap­ján szerződésben állapodnak meg. 23. § Az ingatlankezelési tevékenységet végző üzem­nél a lakásalap ingatlanainak bruttó értékét az üzem könyvviteli mérlegében (vagyonkimutatás­ban) kell nyilvántartani. 24. § (1) Az üzem könyvvitelét a Költségvetési Szer­vek Számlakerete I. alapján a kettős könyvvitel rendszerében kell megszervezni (2) Az üzem számla- és beszámolási rendjének készítéséhez a Pénzügyminisztérium külön útmu­tatót ad ki. 25. § (1) Az Országos Takarékpénztár területileg il­letékes fiókja az üzem részére költségvetési fo­lyószámlát vezet. Ezen kell kezelni — a kész­pénz kivételével — az üzem összes pénzeszközeit, itt kell jóváírni bevételeit, s erről kell teljesíteni kiadásait.. Az üzem pénzforgalmára — az utasítás­ban foglalt eltérésekkel — az állami költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkal­mazni. (2) A folyamatos működés és zavartalan pénz­gazdálkodás biztosítása érdekében a létrehozó ta-

Next

/
Thumbnails
Contents