Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 42. szám

1293 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám 13. § (1) A vállalat magasabb vezető állású dolgozói éves prémium feladatainak meghatározásánál, valamint jutalmának kifizetésénél a (2)—(5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel a 14/1979. (XI. 1.) Mü M számú rendeletet kell alkalmazni. (2) A prémium mértékének és feltételeinek meghatározása, azok teljesítésének elbírálása, valamint a prémium és a jutalom kifizetésének engedélyezése — az ágazati miniszter által kiadott irányelvek alapján — a felügyeleti szerv feladata. Ha a 4. § (3) bekezdése szerint illetékes szakigazgatási szervek között vita keletkezik, a felügyeletet ellátó tanács végrehajtó bizottsága dönt. (3) A magasabb vezető állású dolgozók számára a prémium feltételeként — számszerű mutatóhoz kötve — a lakóházjavítási alappal és az üzemeltetési költségekkel való takarékos gazdálkodást minden esetben elő kell írni. (4) Az éves prémium feltételek meghatározásának és a'vállalat magasabb vezető állású dolgozóival való közlésének határideje a tárgyév március 1. napja. (5) Az (1) bekezdésben említett díjazások a vállalat bérköltségét terhelik, azok összege a bérszínvonalba nem számít be. 14. § (1) Az a város- és községgazdálkodási vállalat, amelynél az ingatlankezelési tevékenység, a vállalati teljes tevékenvség teljesítményértékének 50 százalékát eléri, vagy meghaladja, az érdekelteégi alapok képzésénél a 4—8. §-okban foglalt előírásokat — a (2)—(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel — alkalmazhatja. (2) A város- és községgazdálkodási vállalatnál a 4—8. §-okban foglalt előírások alkalmazásának engedélyezésére — a vállalat kérésére — a felügyeleti szerv jogosult. A községi, nagyközségi felügyelet alatt álló vállalatok esetében az engedélyezés joga a felügyeletet ellátó tanács végrehajtó bizottságát illeti meg. (3) Azt. hogy a város- és községgazdálkodási vállalat mely rendszer alapján képezheti érdekeltségi alapjait, a gazdasági év megkezdése előtt kell megállapítani. (4) Az ingatlankezelő vállalatok érdekeltségi rendszerét alkalmazó város- és községgazdálkodási vállaiat adóköteles nyeresége után 50 százalék nyereségadót köteles fizetni. (5) A város- és községgazdálkodási vállalat adóvaló csökkentett nyereségét fejlesztési alapjába köteles helyezni. Abból jutalmazási alapot, valamint tartalékalapot nem képezhet. (6) Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a város- és községgazdálkodási vállalatnál is az egyes kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről szóló együttes rendeletben előírtak szerint kell eljárni. / 15. § Az a város- és községgazdálkodási vállalat, amelynek ingatlankezelői tevékenységéből származó árbevétele nem éri el a vállalati teljes tevékenység 50 százalékát, vagy eléri, de az egyes kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről szóló együttes rendelet szerint képezi érdekeltségi alapjait, a jogszabályi rendelkezések szerint a különféle ráfordítások terhére képezhető jutalmazási, valamint jóléti és kulturális alapjából az ingatlankezelői tevékenységre közvetlenül elszámolt munkabérnek a ténylegesen elszámolt teljes közvetlen munkabérhez viszonyított hányadát — különféle bevételként — a lakóházjavítási alap pénzeszközeiből megtérítheti. 16. § (1) A 14. és 15. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából ingatlankezelési tevékenységnek a következő tevékenységeket kell tekinteni : a) bérlemény szolgáltatás, b) központi fűtési tevékenység, c) saját vállalkozásban végzett lakóházjavítás. (2) Bérleményszolgáltatásnak minősül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek és helyiségek kezelésével és üzemeltetésével kapcsolatos minden tevékenység, amelyek bérköltségét az ingatlankezelő szerv mérlegében az ágazati elszámolási ív bérleményszolgáltatás ágazatán számolhatja el. (3) Központi fűtési tevékenységnek minősül a vállalat kezelésében levő lakóépületek és a vegyes rendeltetésű épületek központi fűtése és központi melegvízellátása, kivéve a közületek megbízása alapján végzett központi fűtési, valamint távhőellátási tevékenységet. (4) Saját vállalkozásban végzett lakóházjavítási tevékenységnek kell tekinteni mindazokat a tevékenységeket, amelyek a 15/1974. (Ép. Ért. 22.) ÉVM számú utasítás szerint lakóházjavítási munkáknak minősülnek, ideértve a 28/1971. (XI. 30.) ÉVM számú rendelet alapján a lakásberendezések felújításával és cseréjével kapcsolatosan végzett teljes' tevékenységet, az esetleg más tanácsi házkezelési szerv részére végzett lakóházjavítási munkákat, valamint a saját kezelésű bérleményben a lakók megbízása alapján végzett munkákat is.