Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 42. szám

1293 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám 13. § (1) A vállalat magasabb vezető állású dolgozói éves prémium feladatainak meghatározásánál, valamint jutalmának kifizetésénél a (2)—(5) be­kezdésekben foglalt eltérésekkel a 14/1979. (XI. 1.) Mü M számú rendeletet kell alkalmazni. (2) A prémium mértékének és feltételeinek meghatározása, azok teljesítésének elbírálása, valamint a prémium és a jutalom kifizetésének engedélyezése — az ágazati miniszter által ki­adott irányelvek alapján — a felügyeleti szerv feladata. Ha a 4. § (3) bekezdése szerint illetékes szakigazgatási szervek között vita keletkezik, a felügyeletet ellátó tanács végrehajtó bizottsága dönt. (3) A magasabb vezető állású dolgozók számára a prémium feltételeként — számszerű mutatóhoz kötve — a lakóházjavítási alappal és az üzemel­tetési költségekkel való takarékos gazdálkodást minden esetben elő kell írni. (4) Az éves prémium feltételek meghatározásá­nak és a'vállalat magasabb vezető állású dolgozói­val való közlésének határideje a tárgyév március 1. napja. (5) Az (1) bekezdésben említett díjazások a vállalat bérköltségét terhelik, azok összege a bér­színvonalba nem számít be. 14. § (1) Az a város- és községgazdálkodási vállalat, amelynél az ingatlankezelési tevékenység, a válla­lati teljes tevékenvség teljesítményértékének 50 százalékát eléri, vagy meghaladja, az érdekelteégi alapok képzésénél a 4—8. §-okban foglalt előírá­sokat — a (2)—(6) bekezdésekben foglalt eltéré­sekkel — alkalmazhatja. (2) A város- és községgazdálkodási vállalatnál a 4—8. §-okban foglalt előírások alkalmazásának engedélyezésére — a vállalat kérésére — a fel­ügyeleti szerv jogosult. A községi, nagyközségi felügyelet alatt álló vállalatok esetében az en­gedélyezés joga a felügyeletet ellátó tanács vég­rehajtó bizottságát illeti meg. (3) Azt. hogy a város- és községgazdálkodási vállalat mely rendszer alapján képezheti érde­keltségi alapjait, a gazdasági év megkezdése előtt kell megállapítani. (4) Az ingatlankezelő vállalatok érdekeltségi rendszerét alkalmazó város- és községgazdálko­dási vállaiat adóköteles nyeresége után 50 száza­lék nyereségadót köteles fizetni. (5) A város- és községgazdálkodási vállalat adó­való csökkentett nyereségét fejlesztési alapjába köteles helyezni. Abból jutalmazási alapot, vala­mint tartalékalapot nem képezhet. (6) Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a város- és községgazdálkodási vállalatnál is az egyes kommunális és közüzemi szolgáltató válla­latok jövedelemszabályozási és anyagi érdekelt­ségi rendjéről szóló együttes rendeletben előírtak szerint kell eljárni. / 15. § Az a város- és községgazdálkodási vállalat, amelynek ingatlankezelői tevékenységéből szár­mazó árbevétele nem éri el a vállalati teljes te­vékenység 50 százalékát, vagy eléri, de az egyes kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről szóló együttes rendelet szerint képezi érdekeltségi alapjait, a jogszabályi rendelkezések szerint a különféle ráfordítások terhére képez­hető jutalmazási, valamint jóléti és kulturális alapjából az ingatlankezelői tevékenységre köz­vetlenül elszámolt munkabérnek a ténylegesen elszámolt teljes közvetlen munkabérhez viszonyí­tott hányadát — különféle bevételként — a lakó­házjavítási alap pénzeszközeiből megtérítheti. 16. § (1) A 14. és 15. §-ban foglalt rendelkezések al­kalmazása szempontjából ingatlankezelési tevé­kenységnek a következő tevékenységeket kell te­kinteni : a) bérlemény szolgáltatás, b) központi fűtési tevékenység, c) saját vállalkozásban végzett lakóházjavítás. (2) Bérleményszolgáltatásnak minősül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek és helyi­ségek kezelésével és üzemeltetésével kapcsolatos minden tevékenység, amelyek bérköltségét az in­gatlankezelő szerv mérlegében az ágazati elszá­molási ív bérleményszolgáltatás ágazatán számol­hatja el. (3) Központi fűtési tevékenységnek minősül a vállalat kezelésében levő lakóépületek és a ve­gyes rendeltetésű épületek központi fűtése és központi melegvízellátása, kivéve a közületek megbízása alapján végzett központi fűtési, vala­mint távhőellátási tevékenységet. (4) Saját vállalkozásban végzett lakóházjavítási tevékenységnek kell tekinteni mindazokat a tevé­kenységeket, amelyek a 15/1974. (Ép. Ért. 22.) ÉVM számú utasítás szerint lakóházjavítási mun­káknak minősülnek, ideértve a 28/1971. (XI. 30.) ÉVM számú rendelet alapján a lakásberendezések felújításával és cseréjével kapcsolatosan végzett teljes' tevékenységet, az esetleg más tanácsi ház­kezelési szerv részére végzett lakóházjavítási munkákat, valamint a saját kezelésű bérlemény­ben a lakók megbízása alapján végzett munká­kat is.

Next

/
Thumbnails
Contents