Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 41. szám

1286 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Kulturális Minisztérium irányelve a jelentős agrártörténeti emlékek fokozottabb védelméről szóló 42/1977. (XII. 8.) MÉM—ÉVM—KM számú együttes rendelet hatékonyabb végrehajtására A jelentős agrártörténeti emlékek fokozottabb védelméről szóló 42/1977. (XII. 8.) MÉM—ÉVM— KM sz. együttes rendelet kötelezte az állami gaz­daságokat, az állami erdő- és fagazdaságokat, az élelmiszeripari vállalatokat, a mezőgazdasági- és halászati termelőszövetkezeteket, a mezőgazdasági szakszövetkezeteket, a mezőgazdasági szakigazga­tási intézményeket és intézeteket, hogy a műkö­dési területükön kutassák fel az- agrártörténeti emlékeket, azok védelméről gondoskodjanak és 1978. június 30-ig a Magyar Mezőgazdasági Mú­zeumnak (a továbbiakban: Múzeum), valamint a területileg illetékes községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, il­letőleg a városi, megyei városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szer­vének (a továbbiakban: helyi szakigazgatási szerv) jelentsék be. Az együttes rendelet 2. § (2) bekezdése szerint, ha az agrártörténeti emlékekről az előbb említett határidő után szereznek tudomást, a bejelentést ettől az időponttól számított 8 napon belül kell megtenni. A rohamos technikai fejlődés során a ma hasz­nálatos termelőeszköz rövid ídő után már muzeá­lis értékűvé válik, szükséges tehát, hogy ezeknek a termelésből való kivonásakor a Múzeum gon­doskodhasson az utókor számára megmentésük­ről. Ezért az együttes rendelet hatálya alá tartozó szervek termelőeszköz jellegű tárgy (gép, beren­dezés, szerkezet, szerszám, munkaeszköz, mű­tárgy, oktatási—kísérleti eszköz stb.) selejtezése­kor az együttes rendelet 2. § (2) bekezdésében előírt 8 nap alatt kötelesek a selejtezendő eszkö­zöket a Múzeumnak és a területileg illetékes he­lyi szakigazgatási szervnek bejelenteni. A Mú­zeumnak bejelentett agrártörténeti emlékek a be­jelentés időpontjától kezdődően — az együttes rendelet 3. §-a alapján — ideiglenesen védettek. Az ideiglenes védettség alatt álló agrártörté­neti emléket a Múzeum az együttes rendelet 4. §-a szerint megvizsgálja, s vagy javaslatot tesz a védetté nyilvánításra, vagy az ideiglenes védett­ség alól feloldja és erről a helyi szakigazgatási szervet, valamint a bejelentőt értesíti. Egyes állami gazdaságok, vállalatok még a múlt században, vagy még régebben.alakult uradalmak vagy gyárak utódai. Szükséges, hogy, ezek múlt­jára vonatkozó minden emléket összegyűjtsenek és feldolgozzanak. A .mezőgazdaság szocialista át­szervezésekor létrejött termelőszövetkezetek meg­alakulása, jelenlegi szervezetének kialakulása is ma már az agrártörténelem része. Fontos, hogy minden gazdaság, vállalat, intézet, szövetkezet szervezze meg saját hagyományőrző tevékenysé­gét. Célszerű az idősebb nemzedék visszaemléke­zéseit hangszalagra venni, a régi fényképeket és egyéb emlékeket rendszerezni, ezekből kis helyi kiállításokat rendezni. szövosz tájékoztató a lakásszövetkezeteknek a székhelyükön kívül, más államigazgatási településen történő építkezéseiről Egyes lakásszövetkezeti titkárságok kérdésére a lakásszövetkezeti székhelyen kívül történő építke­zés lehetőségéről, az alábbi tájékoztatást adjtik: A lakásszövetkezeti tvr. és végrehajtási rende­lete lehetővé teszi, hogy a lakásszövetkezet épí­tési tevékenységét székhelyéül szolgáló közigaz­gatási terület, határain kívül, más település terü­letén is végezhesse. Nem is kívánatos, hogy egymás közelében levő településeken olyan önálló, kis lakásszámú lakás­szövetkezetek alakuljanak, amelyek a nagyobb szövetkezetek előnyösebb fenntartási- módját kény­telenek lennének nélkülözni és ahol a szakképesí­tett ügyintéző foglalkoztatását sem tudják megol­dani. A következő tervidőszakban várhatóan nagy fejlődésnek induló csoportos korszerű családiház építését elhatározó lakásszövetkezeteknél valószí­nű lesz a járási területű lakásszövetkezetek alaku­lása, illetőleg működése. Rá kívánunk mutatni, hogy csak a szövetkezet székhelyén, a megalakuláskor, az f. építési ütem­ben kell elhatározni a legalább 12 lakás megépí­tését, a további építési ütemek — akár más te­lepülésen is — legalább 4 lakás egyidejű építé­sére vonatkozhatnak. A szövetkezet működésére vonatkozó, a további építkezést elhatározó döntés a szövetkezet önkor­mányzati jogkörébe tartozik és nem szorul hatósá­gi jóváhagyásra. Az építkezéshez a jogszabályban előírt építkezésenként külön-külön megadott épí­tési engedély szükséges. Az építésügyi hatóság építési helyenként bírálja el, hogy a lakásszövet­kezet által elhatározott építkezés telepszerű több­szintes építkezésnek minősül-e. vagy egyedi több­szintes építkezés, illetve csoportos korszerű csa­ládiház építési formának tekintendő. Telepszerű többszintes az a lakóház építés, amelynek során összefüggő építési területen fo­lyamatosan kettőnél több többszintes lakóépület készül, épületenként legalább négy lakással, ösz­szesen 60 (a fővárosban és megyeszékhelyeken legalább 90). vagy pedig a már meglevő, vagy építés alatt álló lakótelep részeként, vagy foly-

Next

/
Thumbnails
Contents