Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 37. szám

37. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 835 Rendelkezés Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 4/1978. (VIII. 15.) AH számú rendelkezése az őszi érésű étkezési burgonya fogyasztói áráról szóló 6/1976. (VIII. 12.) AH számú rendelkezés* módosításáról Az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján — a belkereskedelmi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — az alábbiak szerint rendelkezem. 1. § Az őszi érésű étkezési burgonya fogyasztói áráról szóló 6/1976. (VIII. 12.) AH számú rendelkezés 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A lédig (eladáskor kimért) őszi érésű étkezési burgonya (MSZ 11852) maximált fogyasztói ára a következő: Minő- Szeptember 1— Január 1— Fajtacsoport ségi december 31-ig június 30-ig osztály 1 Ft/kg I. I. 4,40 4,70 II. I. 3,90 4,20 III. I. 3,60 3,90'' 2. § Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép életbe; egyidejűleg a 2/1977. (VIII. 28.) AH számú rendelkezés hatályát veszti. Dr. Csikós-Nagy Béla s. k., államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke ^.Megjelent a Tanácsok Közlönye 1976. évi 36. számában. Vegyes rendelkezések A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalása 108. számú ^ l Az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett és a nyugdíj megállapítása nélkül teljes munkaidőben tovább foglalkoztatott dolgozók pótszabadsága a 49/1977. (XU. 21.) MT számú rendelet hatályba lépésétől, 1978. január hó 1. napjától jár, de a pótszabadság mértékét a korábban szerzett, tovább dolgozásnak számító időkre is figyelemmel kell megállapítani. 71. A fentiek szerint járó és a tovább foglalkoztatási évek számához igazodó mértékű pótszabadság megállapításánál a tovább foglalkoztatás első, második stb. évein naptári évet kell érteni. Ehhez képest a nyugdíjjogosultság megszerzésének — mint a tovább foglalkoztatás első — naptári évében a dolgozót a 3 munkanap pótszabadság, illetve annak időarányos része megilleti. Az Mt. V 53. §-ának — a 49/1977. (XII. 21.) MT számú rendelet 1. §-ával megállapított — (3) bekezdése alapján az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett és a nyugdíj megállapítása nélkül teljes munkaidőben tovább foglalkoztatott dolgozók — az első évben három, — a második évben hat, — a harmadik évben kilenc, — a negyedik és minden további évben tizenkét munkanap pótszabadságra jogosultak. E rendelkezés értelmezésével kapcsolatban felvetett kérdések szükségessé tették egységes állásfoglalás kialakítását a tekintetben, hogy — a rendelet hatálybalépésekor már tovább dolgozók milyen mértékű pótszabadságra jogosultak, továbbá — a pótszabadságra jogosító évként a naptári évet, vagy a nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontjától számított évet kell-e figyelembe venni. I. A tovább dolgozási pótszabadság a 49/1977. (XII. 21.) MT számú rendelet hatályba lépésétől, 1978. január 1. napjától jár. A pótszabadság mértékének megállapításánál azonban — mind a jogszabály céljából, a tovább dolgozás ösztönzéséből, mind a rendelet szövegéből következően — a nyugdíjjogosultság megszerzése után. a nyugdíj megállapításának igénylése nélkül, teljes munkaidővel munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni. A rendelet hatálybalépésekor már tovább dolgozók pótszabadságát tehát valamennyi tovább dolgozásnak számító idő figyelembevételével kell megállapítani: így pl. azt a dolgozót, aki 1975 januárjában szerzett öregségi nyugdíjra jogosultságot, 1978-ban — mint a továbbfoglalkoztatás negyedik évében — 12 munkanap pótszabadság illeti meg. II. A második kérdésben a tovább dolgozás ösztönzése, valamint az évi rendes szabadság egységes és egyszerűbb számítása egyaránt a dolgozók számára kedvezőbb, tágabb értelmezést teszik indokolttá. Ehhez képest a tovább dolgozás első, második stb. évén naptári évet kell érteni, s en-