Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 35. szám

774 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám lőterülettel rendelkező városban vagy községben van, és a területe legalább 1500 m2 (417 D-öl) — 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkertek esetében 1440 m2 (400 D-öl) más városban és községben pedig legalább 800 m2 (228 D-öl) — 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkertek esetében 720 m2 (200 D-öl)-, a tulajdonostársak számára tekintet nélkül legfeljebb egy 12 m2 nettó alapterületet meg nem haladó, földszintes, a tájba illő, a földrészlet megműveléséhez szükséges és csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épület (szerszámkamra, présház, gyümölcstároló), továbbá azzal egybeépített pince és árnyékszék vagy attól különállóan épített pince helyezhető el. (4) Állampolgár tulajdonában álló zártkerten kívüli, legalább 2000 m2 (556 D-öl) területű, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott és hasznosított földrészleten — a zártkertre meghatározott módon — egy 30 m2 nettó alapterületet meg nem haladó, gazdasági épületet (szerszámkamra, présház, gyümölcstároló) és abban egy 12 m2 nettó alapterületet meg nem haladó, csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiséget, továbbá a gazdasági épülettel egybeépített pincét és árnyékszéket vagy attól különállóan épített pincét szabad elhelyezni. (5) Ha a (3) és a (4) bekezdésben említett területeken levő közvetlen szomszédos földrészleteket csak együttesen érik el az előírt legkisebb területi mértéket, azok tulajdonosai — megegyezés alapján — egy közös használatú gazdasági épületet, továbbá azzal egybeépített árnyékszéket és pincét, vagy attól különállóan épített pincét helyezhetnek el — ikresítetten vagy tömbösítetten — a földrészleteken. A közös használatú gazdasági épületre egyébként a (3) és a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadók. (6) A (3)—(5) bekezdés rendelkezéseit állampolgár tartós használatában álló, illetőleg általa haszonbérlet föld vagy ennek egy állampolgár által használt, illetőleg haszonbérelt része esetében is alkalmazni kell, ha az eléri az előírt legkisebb területi mértéket és a területen külön jogszabály nem zárja ki gazdasági épület és pince építésének lehetőségét; haszonbérelt földön azonban gazdasági épület és pince csak ideiglenes jelleggel helyezhető el. (7) A gazdasági épület és a pince elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit (pl. a földrészlet határvonalaitól mért távolsága, típusa, külső kialakítása, az alkalmazható építési anyagok) — a tájvédelem követelményeire figyelemmel — rendezési terv, ennek hiányában pedig az építésügyi hatóság állapítja meg. A feltételek megállapítása során a közvetlenül szomszédos földrészleteken a gazdasági épületek ikresített vagy tömbösített kialakítása az (5) bekezdés alá nem tartozó esetekben is előírható, illetőleg engedélyezhető." 3. A 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(4) Ha a Szabályzat vagy külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a) a védőterületet a védőtávolság, illetőleg a védőterületet meghatározó távolság alapulvételével kell kialakítani; b) a környezetre káros hatást gyakorló üzemi létesítmény (épület, építmény) esetében a védőtávolságot, illetőleg a védőterületet meghatározó távolságot a védendő és káros hatást gyakorló létesítmények egymáshoz legközelebb levő pontjai között kell mérni, az olyan létesítmények (pl. óvoda, bölcsőde, iskola, öregek szociális otthona) kivételével, amelyeknek a telkét is védeni kell; c) a környezetre káros hatást gyakorló, kapun belüli fejlesztést célzó és még meg nem tervezett létesítmény esetében a védőtávolságot, illetőleg a védőterületet meghatározó távolságot a létesítmény építési telkének (építési területének) határvonalaitól mérten kell számítani, és a védőterületet ennek megfelelően kell kialakítani.'' 4. A 19. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: ,,(3) Az építésügyi hatóság a területfelhasználási, illetőleg az építési (elvi építési) engedély megadása során — a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével adott hozzájárulása alapján — a helyi körülmények figyelembevételével a 24., 45.. 73.. 74., 76., 78., 79., 85., 86., 87., 88., 91., 98., 101., 102. ,103, 104, 106, 108, 109, 114, 115, 117, 119, 121, 122.. 123, 124, 126, 127.. 128. és 129. §-okban és a 2. számú mellékletben előírt védőtávolság, illetőleg védőterületet meghatározó távolság mértékét szükség esetén csökkentheti." 5. Az 56. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(1) A IV. építési övezetben legfeljebb kétszintes és legfeljebb kétlakásos — szabadon álló vagy zártsorú lakóépület esetében legfeljebb négylakásos — lakóépületek létesíthetők: elhelyezésükre lakótelkeket kell kialakítani. (2) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni." 6. Az 56. § (4) bekezdése hatályát veszti; a jelenlegi (5) bekezdés számozása (4)-re változik. 7. A 64. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A VII. építési övezetben legfeljebb kétszintes és 80 m2-nél nagyobb, legfeljebb azonban