Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 717 A pályaalkalmassági döntés alapjául szolgáló vizsgálati eredmények értékelésével és értelmezésével kapcsolatos előírások 1. A kizáró okok 1—5. sorszámmal jelölt cso­portjai e célra kifejlesztett műszerekkel vizsgá­landók (reakció-időmérő; tachisztoszkóp: konflik­tometer; cselekvési teljesítményvizsgáló; L—L, L—II., L—III. és U—II. szimulátorok). 2. A műszeres vizsgálati eredmények értékelésé­nél és értelmezésénél a vizsgálati eredmények el­oszlása, a beválási adatokkal és a balesetezési gya­korisággal való kapcsolata alapján meghatározott veszélyeztetettségi zónák figyelembevételével kell eljárni. 3. A követelményeknek megfelelő vizsgálati eredmény ,,V-ös" zónaértéket kap, a gépjárműve­zetésre való alkalmasságot önmagában is kizáró veszélyeztetettségi zóna ,,I"-es értéket kap. A ket­tő között elhelyezkedő vizsgálati eredmények a veszélyeztetettség mértéke növekedésének függ­vényében: IV-es, III-as, Il-es zónaértéket kapnak. 4. A 6. jelzésű kizáró ok vizsgálatára előzetes szűrőeljárást (Fanagan, IST, Benton) kell alkal­mazni. A gépjárművezetésre való alkalmasságot kizáró szint gyanúja esetén, amennyiben a sze­mély egyébként alkalmasnak tűnik, kiegészítő vizsgálatokat kell végezni (MAWI, Moede). 5. A 7. jelzésű kizáró ok csoport vizsgálata két szakaszban történik: a) előzetes szűrés (MMQ, Z-teszt, B—I., B—II. tesztek), b) részletes személyiségvizsgálat (Rorschach, PFT, Szondi, Lüscher, részletes exploráció). 6. A III. pályaalkalmassági csoportra irányuló előzetes alkalmasságvizsgálat során alkalmazott eljárások az 1., 2., 3., 4., 6. jelű pályaalkalmassá­got kizáró okok feltárására irányulnak és célzott explorációval egészülnek ki. 7. III. pályaalkalmassági csoportban alkalmat­lannak minősül az a személy, akinek bármelyik kizáró okkal kapcsolatos vizsgálati eredménye stabilan I. veszélyeztetettségi zónába tartozik, il­letve, akinek veszélyeztetettségi zónák alapján meghatározott összpontértéke nem éri el a maxi­mális pontérték 70%-át. 70—80% közé eső ered­mény esetén kiegészítő vizsgálatok alapján kell dönteni. 8. IV. pályaalkalmassági csoportban alkalmat­lannak minősül az a személy, akinek bármelyik kizáró okkal kapcsolatos vizsgálati eredménye sta­bilan I. veszélyeztetettségi zónába tartozik, illetve, akinek veszélyeztetettségi zónák alapján meghatá­rozott összpontértéke nem éri el a maximális pont­érték 60%-át. 60—70% közé eső eredmény ese­tén kiegészítő vizsgálat alapján kell dönteni. 9. Az I. és II. pályaalkalmassági csoportra irá­nyuló előzetes vizsgálatok megegyeznek a III. pá­lyaalkalmassági kategóriára irányuló vizsgálatok­kal, de kiegészülnek az 5. és 8. jelű kizáró okok vizsgálatára szolgáló eljárásokkal, valamint a 7. jelű kizáró okcsoport feltárására irányuló előzetes szűréssel, ideértve a közlekedésben való korábbi részvétel jellemzőinek feltárására irányuló explo­rációt is. 10. Az I. és II. pályaalkalmassági csoportban alkalmatlannak minősül az a személy, akinek bár­melyik kizáró okkal kapcsolatos vizsgálati ered­ménye stabilan I. vagy II. veszélyeztetettségi zó­nába tartozik, illetve, akinek összpontértéke nem éri el a maximális pontérték 80%-át. 11. A rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatok a vizsgálati személy által birtokolt vezetői enge­dély érvényességéhez szükséges pályaalkalmassági kategóriára irányulnak és minden esetben kiegé­szülnek a 7. jelű kizáró okcsoport feltárására irá­nyuló részletes vizsgálattal. 12. A 7. jelű kizáró okcsoport részletes vizsgá­latát kell végrehajtani — függetlenül attól, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat mire irányul — ha a vizsgálati személyről rendelkezésre álló adatok (pl. többszörösen büntetett előélet, suicid kísér­letek, alkoholizmus, hosszan tartó vagy ismétlődő ideggyógyászati kezelések) vagy a vizsgált sze­mély magatartása a közlekedéshez való alkalmaz­kodást gátló pszichoszociális jellemzőket valószí­nűsítenek. 13. A 7. jelű kizáró okcsoportra irányuló vizs­gálatok eredményeit a pszichológus a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mér­téke alapján értelmezi. 14. A pályaalkalmasság-vizsgálati döntést hozó pszichológusnak jogában áll szélsőséges vagy el­lentmondásos eredmények esetén, illetve a közle­kedési előélet mérlegelése alapján az irányelvek­ben foglalt határértékektől eltérni. 15. Az Autóközlekedési Pályaalkalmasságvizs­gáló Intézet folyamatosan fejleszti módszereit és jogosult arra, hogy a szakmai felügyeletét ellátó szerv egyetértése esetén a fejlesztő-kutató munka eredményei, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján változtatásokat hajtson végre vizsgálati módszereiben, illetve a pályaalkalmassági dön­tésnél figyelembe^ vett határértékekben. A nehézipari miniszter 10/1978. (NIM. É. 20.) NIM számú utasítása az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelői jogának átengedéséről és a házingatlanok elidegenítésre történő kijelöléséről Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésé­ről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendelet, to­vábbá a végrehajtására kiadott 6/1970. (IV. 8.) ÉVM—MÉM—PM számú együttes rendelet, vala-

Next

/
Thumbnails
Contents