Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 693 Egyéb rendelkezések 15. a) Az utasítás nem érinti a szakszervezetek külön jogszabályban meghatározott érdekvédelmi és érdekképviseleti jogait. b) Az Alkotó Ifjúság munkaközösségek megalakításának és működésének feltételeit az 1/1977. \TK 8.) MT TH sz. közlemény 2. b) pontjának végrehajtására kiadott 1129/1977. MT TH sz. útmutató tartalmazza. c) Ez az utasítás a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Raft Miklós s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1 1978. (TK. 31.) MT TH számú közleménye a mezőgazdasági munkaviszony igazolásáról 1. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága felhívta a figyelmet arra, hogy a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 114. §-ának, valamint a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 71. §^ának rendelkezései ellenére egyes igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervek megalapozatlan tartalmú hatósági bizonyítványokat adnak ki mezőgazdasági munkaviszony igazolása címén. A leggyakoribb hibák a következők: — a dolgozó az életkora vagy neme miatt nem állhatott figyelembe vehető (igazoltatni kívánt) munkaviszonyban; — a tanú annak idején olyan fiatal volt. hogy hiteltérdemlően nem nyilatkozhat a munkaviszonyról ; — szoros családi köteléken belüli munkaviszonyt igazolnak; — nem mezőgazdasági munkaviszonyt igazolnak; — a tanúkat nem figyelmeztetik kellő súllyal a hamis tanúzás büntetőjogi következményeire. 2. A helyes gyakorlat kialakítása érdekében a következőket célszerű az eljárás során figyelembe venni: a) Csak mezőgazdasági munkaviszonyt lehet igazolni hatósági bizonyítványban. Ezen túlmenően a tanácsi szerv csak a saját (jogelődje) volt dolgozói részére adhat ki igazolást (nem hatósági bizonyítványt) a fennállott munkaviszonyról. b) 1929. január 1. és 1947. december 31-e közötti időre eső mezőgazdasági munkaviszonyok csak az erre a célra rendszeresített „A 3515—223 R. sz. — Hatósági bizonyítvány mezőgazdasági munkaviszonyról — Nyomell." nyomtatványűrlapon igazolhatók. Ez az űrlap eligazítást ad arra is, hogy az e célra szolgáló hatósági bizonyítvány milyen adatokat tartalmazzon. 3. A hatósági bizonyítványok kiadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a) gazdasági cselédnek annak idején általában az volt tekinthető, aki szerződéssel kötelezte magát, hogy valamely gazdaságban személyesen és folytonos szolgálatokat bérért, legalább egy hónapon át teljesít. Ezeknél a dolgozóknál az a legjellemzőbb, hogy rendszerint és túlnyomó többségben a földbirtokos vagy a munkáltató által adott cselédlakásban laktak, és ha a szerződés megszűnt, átköltöztek az új munkáltató által adott lakásba. Gazdasági cselédnek tekinthetők az uradalmak, nagyobb gazdaságok vagy legeltetési bizottságok éves szerződéssel alkalmazott mezőgazdasági munkásai, beleértve az udvaros, a béresgazda, a magtáros, a kulcsár, a botosispán, a vincellér, a vajmester stb. munkakörökben foglalkoztatottakat. Szegődményes iparosoknak tekinthetők azok az ipari munkát végzők vagy ipari képesítéssel rendelkező szakmunkások, akik szintén szerződéssel a gazdaságnál állnak alkalmazásban, például bognár, kovács, traktoros, gépész stb. Nem tekinthetők szegődményes iparosoknak viszont azok, akik a gazdaságon kívül másnak is teljesítettek ipari munkát. b) Egyéb gazdasági cselédnek (csősz, dinnye-, dohánykertész, hegyőr, mezőőr, pásztor, sommás stb.) tekinthető az éves gazdasági cselédektől eltérően, ha a foglalkoztatás a gazdaságnál nem teljes évre, hanem csak az év egy bizonyos szakára vagy bizonyos meghatározott munkára történt. Ezeknél a dolgozóknál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szerződés a naptári éven belül miiyen időszakra szólt. Ilyen jellegű foglalkoztatások voltak a legeltetési bizottságoknál, a közbirtokosságoknál és más alkalmi társulásoknál is, különösen a pásztor, a gulyás, a tehenész, a juhász, a mezőőr, a csősz, a kerülő, az erdőőr, a vadőr, a halőr, a hegyőr és egyéb hasonló munkakörök esetében. c) Gazdasági munkásoknak tekinthetők azok a mezőgazdasági munkások, akik az őstermelésben nem cselédi minőségben voltak foglalkoztatva, hanem alkalmilag, napszámosként vagy egy-egy hétre, vagy egy rövidebb időre, alkalomra. Például részesaratók, cséplőmunkások, szőlőmunkások, kapálást, metszést, permetezést vagy egyéb ilyen munkát végzők. Ide tartoznak még azok az erdei munkások is, akik állami erdőgazdaságoknál vagy legeltetési bizottságoknál, esetleg magángazdáknál napszámosként egy-egy időszakban például fakitermelésnél, csemeteültetésnél, erdőtisztításnál néhány napot vagy hetet dolgoztok.