Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 29. szám

658 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 29. szám (2) E rendelet 1., 2., és 3. számú mellékletei állapítják meg az olyan vegyi 'anyagoktól eredő maradékok, illetőleg szennyeződések még megtűrhető mennyiségeinek határértékeit, amelyek a növényi, állati és ásványi eredetű élelmiszerek termesztése, betakarítása, illetőleg termelése, begyűjtése, továbbá előállítása, raktározása, ipari, valamint közétkeztetési célú feldolgozása, szállítása és forgalomba hozatala (a továbbiakban: termelési és technikai műveletek) folyamán használatos anyagokból, eszközökből, gépekből, edényekből, tartályokból stb. (a továbbiakban: termelési és technikai eszközök), továbbá a környezetből vagy egyéb forrásból juthatnak be, illetőleg maradhatnak vissza az élelmiszerekben. (3) E rendelet 4. számú melléklete határozza meg az élelmiszerekben természetes tartalomként előforduló ártalmas vegyi anyagok határértékeit. (4) Ártalmas vegyi szennyeződésnek kell tekinteni az élelmiszerekben nem engedélyezett adalékanyagok jelenlétét, valamint azokét, amelyeket a kérdéses élelmiszerben nem engedélyeztek. Az engedélyezett adalékanyagot tartalmazó élelmiszer felhasználásával előállított élelmiszer csak olyan mennyiségben tartalmazhatja a kérdéses adalékanyagot, amennyi a megengedett mértékű adalékanyagot tartalmazó élelmiszer-komponensből származhat. Forgalmi meghatározások 2. § (1) Az élelmiszerekben előforduló ártalmas vegyianyag-maradék, illetőleg vegyianyag-szenynyeződés fajtái e rendelet alkalmazása szempontjából a következők: a) természetes eredetű ártalmas anyag: az élelmiszer olyan természetes alkatrésze, amelynek jelenléte az eredeti mennyiségben vagy bármely okból bekövetkezett feldúsuld s következtében az egészségre ártalmas lehet; b) peszticid-maradék: minden olyan vegyi anyag vagy vegyianyag-keverék maradéka, amely a h isznos növényi kultúrák kártevői elleni védeke-és, továbbá a rovar- és rágcsálóirtás, valamint az előbbiekkel azonos hatóanyagú állatgyógyászati szerek felhasználása következtében lehet jelen az élelmiszerek felületén és belsejében. E körbe tartoznak az eredeti hatóanyag(ok), valamint szenynyező és kísérő anyagainak bomlatlain részén túlmenően, azok biológiailag aktív bomlási és átalakulási termékei, anyagcsere-termékei (metabolitjai) és reakció termékei is, amelyek az élelmiszerekben az ember egészségére ártalmasak lehetnek. A peszticid-maradék származhat a célzott alkalmazáson túlmenően ismeretlen forrásból (szennyeződés) is; c) technológiai eredetű szennyeződés: minden olyan vegyi anyag, amely a termelési és technikai eszközökből a rendeltetésszerű érintkezés következtében juthat az élelmiszerekbe. E körbe tartoznak azok a szennyeződések is, amelyek a termelési és technikai műveletek során alkalmazott segédanyagokból (oldószerek, katalizátorok stb.) maradhatnak vissza az élelmiszerekben; d) egyéb szennyeződés: minden olyan idegen vegyi anyag, amely nem sorolható az a)—c) pontban meghatározott fogalomkörökbe. (2) A vegyi eredetű maradék, illetőleg szenynyeződés a) csoport határértéke: egy csoportba vagy típusba sorolható élelmiszerekben (pl. zöldségfélék, tejtermékek) valamely vegyi anyag maradékának, illetőleg szennyeződésének még megtűrhető legnagyobb mennyisége; b) egyedi határértéke: egy meghatározott élelmiszerben (pl. káposzta, vaj) valamely vegyi anyag maradékának, illetőleg szennyeződésének az a legkisebb mennyisége, amelyet a korszerű gazdasági lehetőségeknek megfelelő helyes mezőgazdasági, élelmiszeripari és közétkeztetési gyakorlat alkalmazását figyelembe véve határoznak meg. (3) Helyes mezőgazdasági, élelmiszeripari és közétkeztetési gyakorlat: a termelési és technikai műveletek során olyan technológia vagy olyan termelés és technikai eszközök alkalmazása, használata, amely élelmezésegészségügyi szempont-