Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 443 rus), kígyászölyvnek (Circaetus gallicus), barnakányának (Milvus migrans), héjának (Accipiter gentilis), karvalynak (Accitiper nisus). kerecsensólyomnak (Falco cherrug), törpesasnak (Hieraaétus pennatus) és az uhunak (Bubo bubo). A ritka madárfajok közül iészkel még a holló (Corvus corax), a karsztos hegyoldalakon a kövi rigó (Monticola saxatilis), a vizjájrásos réteken a réti tücsökmadár (Locustella naevis). Jelentős vonulási területe az erdei szalonkának (Scplöpax rusticola). A TK-tel határos Duna szakasz késő ősztől kora tavaszig a vadludak és az északi vadrécék, bukók gyülekezőhelye. A védett terület élőhelye olyan ritka denevérfajoknak, mint a hegyesorrú és horgasszőrű denevér (Myotis blythi. M. nattereri). Kultúrtörténeti értékek A Dunakanyar az ország gazdag történelmi múltú és műemlékekben gazdag tája. A pilisszentléleki Csévi szirtek Ny-i falában végzett régészeti feltárások során 1953-ban előkerült eszközök tanúsága szerint a jégkorszak idejében a Pilis már ember által lakott hely volt Ettől az időtől kezdve az ember jelenléte állandó, ezt számtalan tárgyi emlék bizonyítja. A paleolitikum embereinek nyomát a csobánkai Kis-Kevély barlang leletei őrzik. Értékes a pleisztocén végi gravetti-kultúra pilisszántói kőfülkéből előkerült anyaga, valamint Dömösnél ugyanebből a korból feltárt vadásztelepülés. Az újkőkori ,.lengyel kultúra" nyomaira 1968ban bukkantak a pilisszentléleki Legény-barlangban, melynek a rézkori, kora- és későbronzkori leletanyaga is jelentős. Értékes emlék a Budakalász határában feltárt, 400 sírból álló temető, az itt talált négykerekű agyagkocsi, a Dera patak torkolatánál a réz- és bronzkori település nyomai, valamint Kesztölc—Klastrompusztán talált bronzkorból származó edénymaradványok. A pomázi Kő-hegyen korai vaskorban épített erőd nyomai láthatók. Az i. e. 70 körül a Pilisben is megtelepedett az eraviscus nevű törzs, ittlétüket a pilisszentkereszti Nagy-Csikóváron található kelta földvár, sánc és árokrendszer maradványai, a pilisszentléleki Klastrompusztán -1955. óta előkerülő későkeltakorarómai cserépedények, valamint a pilismaróti Hosszúhegy lábánál feltárt kelta telep és temető bizonyítják. Ez a terület az i. e. I. századtól a római birodalomhoz tartozott és Pannónia határvidékének egyik fontos része volt. Az ásatások során sok római feliratos kőemlék és használatai tárgy került elő. Ma is megtalálhatók a római katonai táborhelyek, települések, őrtornyok, villagazdaságok, rémai hadi utak maradványai. Értékes avar lelet a pilismaróti Hosszúhegyen feltárt avarkori temető, valamint az 560-as évekből származó — Szentendrén feltárt — három avar fejedelmi sír. Az avarokat követő szlávok idejéből kerámia edények és néhány ma is használatos földrajzi név maradt fenn: pl. Pilis, Marót, Pomáz, Visegrád. Lepence. A honfoglalás és'államalapítás után többször adott ez a terület otthont a királyi udvarnak. A mozgalmas, történelmi eseményekben gazdag századokból értékes — feltárt és helyreállított vagy feltárásra, helyreállításra váró — emlékek maradtak fenn. Különösen értékesek az árpádkori és középkori műemlékek, valamint a műemlék jellegű épületek. A nevezetesebbek: Dömös községben árpádkori .vármaradvány, 1107 körül épített prépostság romjai, a XII—XIII. századból származó faragott kövek (tetőcserepek, használati tárgyak). Ugyanitt a Lukács-ároknál középkori település maradványai. Kesztölc—Klastrompusztán X—XI. századi (bizánci, magyar, osztrák és német) pénzek, románkori oszlopfő (XII—XVI. századi kerámia, vasszerszámok, bronz- és ezüstdíszek). Pilisszentkereszten XII. század végén épített cisztercita kolostor romjai; Visegrád Várkert dűlőben IX— XI. századi lakóépület, templom és temető maradványai. A pomázi Nagykovácsi pusztánál XII.' században épített kolostor romjai. A Visegrád fe.lett magasodó, román és reneszánsz stílusú részleteket őrző Fellegvár, a XII. század közepén épült, Salamon toronynak nevezett lakótorony. Mátyás király nagyhírű, pompás reneszánsz palotájának romjai; Visegrád község belterületének régi magva, mely műemléki és régészeti szem^ pontból is védett. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a XVIII—XIX. századi falusi és mezővárosi építészet és életforma tárgyi emlékeit tíz nagytáji tagolásban, épületcsoportonként tervezik bemutatni. A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt tulajdonosok (kezelők, használók), hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értéket képvisel, amelyet az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet előírásai szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12 1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 78. §-a biztosttja. Rakonczay Zoltán s. k.. az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal mb. elnöke