Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 163 a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése népgazdasági érdeket sértene. (2) A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerződést népgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. (3) Gazdálkodó szervezetek között a huzamosabb ideje fennálló termelési együttműködési és kereskedelmi kapcsolatok megszakítása esetén — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — a bíróság a népgazdasági érdeknek és a felek méltányos érdekeinek figyelembevételével a szerződést meghatározott időre létrehozhatja. (4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést — a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével — a forgalmi szokások és általában a szocialista együttélés követelménye alapján kiegészítheti. 207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. (2) Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. (3) A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. , (4) A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.. Az előszerződés 208. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. (2) Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé teheti. (3) A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a népgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és ÚT. eset összes körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható. (4) A bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt népgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja. (5) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése népgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. (6) Az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre \|onatkozó szabályok megfelelően irányadók. Általános szerződési jeltétélek 209. § (1) Ha jogi személy szerződéskötéskor olyan egyoldalúan meghatározott általános szerződési feltételeket használ, amelyek részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosítanak, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott állami vagy társadalmi szerv a bíróság előtt megtámadhatja. (2) A bíróság a megtámadás alapossága esetén a sérelmes kikötés érvénytelenségét — mindenkire kiterjedő hatállyal — megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. (3) Ha az általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződés a jogi személy részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít, a szerződést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés 210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. (2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. (3) Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. (4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. (5) Ingyenes szerződés esetében tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.