Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 8. szám

150 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám 85. § (1) A személyhez fűződő jogokat — a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel — csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet. (2) A cselekvőképtelen személyhez fűződő jogok védelmében törvényes képviselője, az ismeretlen helyen távollevő személyhez fűződő jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel. (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magtartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult. (4) Ha a jogsértést valószínűsítették, és a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat, a bíróság ideiglenes intézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogsértés eszközének bírósági zár alá vételét is. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok 86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet — e törvény rendelkezésein kívül — az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes, rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származás jelzés- és mintaoltalom), továbbá az újítói jog, valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a Vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartalmát jogszabály határozza 'meg. 87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik, — a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül — a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. (2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredménybem HARMADIK RÉSZ^ A TULAJDONJOG I. Cím A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI VIII. fejezet A TULAJDONJOG FORMÁI 1. A társadalmi tulajdon 88. § (1) A Magyar Népköztársaságban a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. A termelési eszközök döntő többsége társadalmi tulajdonként állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. (2) A társadalmi tulajdon felhasználásának alapia a népgazdasági terv. Az állami tulajdon 89. § Az állami szocialista tulajdon az egész nép vagyona: a népgazdaságban meghatározó szerepe van. Az állami szocialista tulajdon elsősorban az alapvető termelési eszközökre és a népgazdaság számára döntően fontos más vagyontárgyakra terjed ki, és az ország jólétének, erejének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. A szövetkezeti tulajdon 90. § A szövetkezeti szocialista tulajdon a társadalmi termelés, elosztás vagy a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. A társulási tulajdon 91. § A gazdálkodó szervezetek az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel rendelkező társulás útján egyesíthetik. 2. A személyi tulajdon 92. § (1) Az állampolgároknak személyes és családi szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló vagy előmozdító javai — így különösen családi ház, lakás, üdülő, telek, berendezési és használati tárgyak — személyi tulajdonban vannak. (2) Az állampolgároknak jogszabály által meghatározott területen levő mezőgazdasági ingatlana és az ilyen ingatlanhoz, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának háztáji gazdaságához tartozó vagyontárgyak is személyi tulajdonban vannak. (3) A tulajdonos személyi tulajdonával személyes és családi szükségleteinek kielégítése érdekében szabadon rendelkezhet.