Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 5. szám

5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 71 ' letpolitika, valamint a megfontoltan takarékos és szervezett gazdálkodás csak együttesen vezethet a gazdasági hatékonyság erőteljesebb javításához. Ez a programok kialakításánál és a végrehajtásban egyaránt a vezetés egységét és komplex szemléletét követeli. Különösen a hatékonyság terén elmaradó egységekben, illetve szövetkezeteknél kell körültekintő intézkedéseket kezdeményezni. a) Az egyesült szövetkezetek megnövekedett lehetőségeit a hatékonyság javításában fokozottan fel kell tárni. E szövetkezetek működése körzetük adta új feltételek alapján: — tegyenek konkrét intézkedéseket a gazdaságosság követelményeinek megfelelően a tevékenység bővítésére, az egységek és a települések közötti együttműködés és munkamegosztás javítására, a hálózat, a hálózati profilok rendezésére; — több figyelmet fordítsanak külső kapcsolataik fejlesztésére, a szerződésekben, megállapodásokban foglalt kondíciók javítására, a megalapozott árpolitikára; — indokolt esetekben szállítási, minőségi és árviták esetén lépjenek fel hatékonyabban a fogyasztói érdekek képviseletében a szállítókkal szemben. b) A szövetkezetek a tervfeladatok teljesítését szervesen kapcsolják össze az anyagi érdekeltséggel és a szocialista munkaverseny mozgalom céljaival. A bérezésben, a jutalmak, a prémiumok, a részesedések megállapításában bátrabban törekedjenek a jobb teljesítmények és a hatékonyság javulás differenciált elismerésére. c) A tervek tartalmazzanak konkrét intézkedési programokat a gazdálkodás gyenge pontjainak felszámolására. A hatékonyság javítására elvégzendő feladatokat konkrét érdekeltség és felelősség mellett jelöljék ki. Törekedjenek ésszerű gazdálkodási célokat meghatározni az egyes jelentősebb egységek, valamint az ügyvezetőségek számára is. d) A belső mechanizmus korszerűsítésével öszszefüggő feladataik megoldásában programszerűen haladjanak előre. Érjék el, hogy ez a folyamat a hatékonyabb *belső irányítással együtt az igazgatási-adminisztratív létszám növekedését korlátozó racionális munkaerő-gazdálkodást eredményezzen. 7. A takarékszövetkezetek fő feladata 1978-ban is a lakosság megtakarításainak összegyűjtése és tagjaik kölcsönigényeinek a gazdaságpolitikai célokkal összhangban álló minél jobb kielégítése. A lakosság pénzbevételeinek figyelembevételével takarékbetét állományukat 1978-ban mintegy 1900 millió forinttal — a múlt évit megközelítő összeggel — növelhetik. Ezzel részesedésük az országos betétállományból tovább növekedhet és az év végére elérheti a 12,7%-ot. Az eddiginél jelentősebb eredményeket szükséges elérni a csékkszámlabetétek kezelése terén és továbbra is gondot kell fordítani a takaréklevél-betétek népszerűsítésére. A hitelpolitikai irányelvek szerint a múlt évihez hasonló, szerény mértékű előrehaladás lehetséges a kölcsönnyújtásoknál. A tagsági igényeket körültekintő kölcsönbírálattal, a népgazdaság céljait is figyelembe véve kell kielégíteni. Ezért változatlanul a háztáji és az egyéb kisgazdaságok termelésének kölcsönnel való támogatása az elsőrendű feladat. A fogyasztási célú kölcsönöknél az áruvásárlási kölcsönöket kell előtérbe helyezni. Az év során lehetőség nyílik arra, hogy a különböző szervek által felvásárolt mezőgazdasági termékek ellenértékét — az eddigieknél szélesebb körben — a takarékszövetkezetek útján lehessen kifizetni. A takarékszövetkezetek e tevékenységük révén hasznos szolgálatot tehetnek a lakos- e ságnak, a velük kapcsolatban álló szerveknek, növelhetik társadalmi bázisukat, betétszerzési lehetőségüket és javíthatják jövedelmezőségüket. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásoknál továbbra is vegyék számításba a biztosítási tevékenység fejlesztését. A szabad kölcsönalapok pénzeszközeinek tartós betétként való lekötésével tovább kell növelni a társadalmi célokat — elsősorban a lakásépítés támogatását — szolgáló központi pénzalapokat. A gazdálkodás belső tartalékainak feltárása lehetővé teszi a jövedelmezőség növelését. Az anyagi és a szellemi erők koncentrálása elősegítheti a hatékonyab gazdálkodást, a munkaerő jobb felhasználását, a termelékenység növelését. Ezek szolgálatába kell állítani az ügyvitelszervezést és tovább kell szélesíteni az adatfeldolgozás gépesítését. 8. A terv szerint a lakásszövetkezetek fejlődése 1978-ban az előző évihez hasonló, illetve azt kissé meghaladó ütemű lehet A szövetkezetek kezelésében levő lakások száma 15—17 ezerrel növekedhet és az év végére elérheti a 165—170 ezret. A terv azzal számol, hogy tanácsi célcsopor-