Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 55. szám

55. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1165 a ma már kipusztulóban levő bikapók (Eresus cinnabarinus), továbbá a déli elterjedésű Euxoa vitta nevű lepkefaj, valamint egy endemikus kabócafaj a Cicadetta cyssilvanica. A gyeptársulások nevezetessége a mediterrán elterjedésű hosszúlábú hangya (Myrmecocystus viaticus), az igen ritka fűrészlábú szöcske (Saga pedo) és az eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius). A déli kitettségei lejtőkön található a Liodontomerus splendidus fémfürkész és az országban eddig csak a területről leírt Tetrastichus subterraneus. A TK gerinces faunájának értékes fajai a magyar v. pannon gyik (Ablepharus Kitaibelii), mely hazánkban éri el elterjedési területének északi határát. A pontusi haragos sikló (Coluber jugularis caspicus) és a rézsikló (Coronella austriaca) száma egyre csökken. A TK madárvilága fajokban gazdag. A fészkelő fajok száma több mint száz, az összes eddig megfigyelt faj száma pedig meghaladja a kétszázat. A területen kisebb számban még ma is fészkelő ragadozómadár-fajok: kabasólyom (Falco subbuteo), vörös vércse (Falco tinnunculus), héja (Accipiter gentilis), karvaly (Accopiter nisus) és az egerészölyv (Buteo buteo). Az utóbbi évtizedekben eltérjedt a fekete harkály (Dryocopus martius), a szürke küllő (Picus canus), a közép fakopáncs (Dendrocopos medius). A déli kitettségű mediterrán jellegű területeken több ritka, másutt nem vagy csak kevés helyen előforduló madárfaj él. A kifejezetten déli elterjedésű sövénysármány (Emberiza cirlus) Közép-Európában nagyon ritkán jelenik meg. E térségben sikeres költése 1975-ben Budaörsön bizonyított. A bajszos sármány (Emberiza cia) a területen fészkel és áttelel; a fészkelő párok száma lassan növekszik. A déli területek jellegzetes madarai: az erdeipacsirta (Lullula arborea), a hantmadár (Oenanthe oenanthe), a cigánycsuk (Saxicola torquata) és a Közép-Európában egyre jobban ritkuló kövirigó (Monticola saxatilis). Öszi vonulás idején gyakori az ország északkeleti részén fészkelő nagy fülemüle (Luscinia luscinia) is. Több alkalommal figyelték meg a mediterrán elterjedésű déli hantmadár (Oenanthe hispanica) és a pontusi elterjedésű apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) előfordulását. A hegyekben bizonyítottan fészkel a lappantyú is (Caprimulgue europaeus). A barlangokban, sziklaüregekben ritka denevérfajok élnek: a nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum), a kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros) és a csonkafülű denevér (Myotis emarginatus). Rendszeresen előfordul a nyest (Martes foina). Az összefüggő erdőkben gyakori a gímszarvas (Cervus elaphus), a muflon (Ovis musimon) és a vaddisznó (Sus serofa). A Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság Budakeszi határában 1978-ban vadaskertet létesített. Szerte a világon szaporodnak a legkülönbözőbb céllal létesített vadaskertek, amelyeknek egyik törekvése, hogy az állatokat lehetőleg természetes körülmények között mutassák be az érdeklődőknek. A Budakeszi vadaskert bemutató jellegű, ahol a 6 kilométeres sétaúton a csoportosan vezetett látogatók nemcsak a magaslesekkel, etetőkkel, sózókkal, dagonyákkal, hanem a budai hegyvidék vadfajaival is megismerkedhetnek. A területen részben bemutató karámokban, részben szabad területen figyelhetik meg a vadfajokat. Kultúrtörténeti értékek A TK területén vannak a pálos szerzetesrend budaszentlőrinci kolostorának romjai. Az 1300-ban alapított kolostor a mohácsi csata után a török pusztításnak esett áldozatul. Falaiból ma csak kis részletek látszanak. A korábban több alkalommal feltárt épületmaradványok az állagmegóvás hiányában zömmel a föld alá kerültek. Az ásatások során előkerült kőfaragványok, kerámialeletek a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának kiállításán láthatók. Mátyás király vadaskertje. A Hűvösvölgy, Remete-kertváros, Határnj'ereg, Görgényi út által közbezárt területen volt Mátyás király kőfallal körülvett vadászterülete vadászkastéllyal és nyári lakkal. A Vadaskert falai a 18. sz.-ban még álltak. A feltárt falmaradvány mellett térképes emlékkő áll. A Görgényi út végénél a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Budapesti Erdészete erdei bemutatót, tanösvényt és pihenőt létesített. Pesthidegkút határában a Virágosnyereg alatt van az egykori Gercse puszta 13. sz.-i eredetű templomának romja. A torony nélküli egyhajós templom szentélye patkó alakú. Nagykovácsi határában levő Remeteszurdok barlangjai geológiai értékükön kívül híres őslénytani és régészeti lelőhelyek. A Remete-barlangban talált őskori csont- és agancseszközök a legszebbek közé tartoznak Magyarországon. * * * A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt tulajdonosok (kezelők), hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értékeket képvisel, melyet az 19G1. évi 18. számú törvényerejű rendelet előírása alapján védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. \ Dr. Gonda György s. k., államtitkár az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke