Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 55. szám

55. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1147 Kultúrtörténeti értékek A Baradla-barlang ősidők óta nyújtott menedéket az embernek a vadállatok és az időjárás viszontagságai ellen. Nyári Jenő múlt századi ásatásai nyomán az őskőkor, a paleolitikum ősemberének eszközeit vélte felfedezni az aggteleki Baradla barlangban. Az utóbbi évtizedek korszerű ásatásai azonban nem találtak eddig újabb paleolitokat, az újabb kőkor, a neolitikum (i. e. 5000—2500) eszközei és bükki kultúrája cserépedény maradványai viszont jelentős mennyiségben kerültek elő a barlangból. A barlang bejárata előtti térségben tárták fel az űjkőkori ember tanyahelyét, tűzhelyét, cölöpépítményeinek nyomait. A vaskor elején itt lakó kiétei kultúra népének gazdag kora vaskori kerámiaanyaga tárult fel az ásatások során az aggteleki Baradla barlangban. Kora vaskori leletekéit hozott felszínre Megay Géza ásatása a telekes-völgyi ördög-gát barlangban is. Szinpetri határában levő Csapás-tetői barlangból a kiétei kultúra cserépedény-töredékei, továbbá kora vaskori kerámiaanyagok és csontszerszámok kerültek felszínre az ásatások során. A bronzkor végén és a vaskor elején a telepeket gyakran földsáncokkal erősítették meg. A TK területén számos ilyen őskori földvár található. Ismertebbek a Szögliget község határában az Óvár csúcsán levő földvár, valamint Imola község határában a Tó berkében levő Bak-bány vára. Az ércek bányászatára és feldolgozására utalnak Szin község határában feltárt kelta leletek. Imola és Trizs községek határában a X—XII. században működő őskohók sora tárult fel. Szögligettől északra meredek sziklacsúcson állnak az 1250-es években épült és sok megpróbáltatás után a bécsi udvar rendeletére 1686-ban lerombolt Szádvár még ma is impozáns romjai. Martonyi község felett emelkedő Szár-hegy oldalában találjuk az 1363-ban alapított és 1560-as években a törökök által felégetett pálos kolostor támpilléres, gótikus templomának romjait. A tornanádaskai kastély barokk stílusú épülete, valamint a népi "barokk számos szép alkotásával díszített templomok, a hegyvidéki népi építkezésre és gazdálkodásra jellemző emlékek teszik meg szebbé és változatosabbá az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. Történelmi emlék ma már Derenk romközség, j Az egykor 110 házból álló kis községet az össze| függő vadászterület érdekében a Horthy-rendszer utolsó éveiben leromboltatták és lakóit más tájakra telepítették. Az egyre pusztuló falmaradványok őrzik már csak Derenk község emlékét. Tájképi és üdülési értékek Az Aggteleki-karszt védetté nyilvánított területe felszíni formáival, mély, keskeny völgyeivel, bővizű és állandó forrásaival és patakjaival, magas hegyeivel és dolinás karsztfennsíkjaival, barlangrendszereinek cseppkőcsodáival magasfokú esztétikai élményt nyújt. Tiszta levegője, gyógyhatású barlangja alkalmassá teszik arra, hogy százezreknek nyújtson felüdülést, pihenést, gyógyulást és sportolási lehetőséget. * A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt tulajdonosok (kezelők), hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek. A határozatban leírt terület olyan értékeket képvisel, melyet az 1961. évi 18. számú törvényerejű rendelet előírása alapján védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendelet, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja. Dr. Gonda György s. k., államtitkár, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnöke