Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 55. szám

1144 TANÁCSOK tékű evakuálódás viszonylag kis vízhozamok mellett végbement volna. Az Aggteleki-cseppkőbarlangokban sohasem folytak bővizű földalatti folyók, a folyosó- és üregméretek mégis gigantikusak. Ennek az az oka, hogy barlangjaink felszíni, nemkarsztos vízgyűjtő területét egy pannonkori agyagos kavicstakaró képezi, amelyről a torrenspatakok áradási időszakban különlegesen nagy eróziós hatásfokú kvarc-kavicshordalékot sodornak magukkal a felszínalatti víz járatokba. Az Aggteléki-karsztok szemléltető példái tehát annak a korrelációnak, amely a barlangfolyosó szélessége és a barlangi patakot tápláló nemkarsztos vízgyűjtőfelszínek nagysága között van. S minthogy az egyes víznyelőkhöz tartozó vízgyűjtő térszínek pontosan ismertek, ily módon lehetővé válik a felszíni és felszínalatti karsztfolyamatok genetikai kapcsolatainak pontos kontrollja. A karsztvidék feltártsága Az Aggteleki-hegység karsztjainak felkutalottsága az európai karsztok között a legteljesebbnek tekinthető. De még a Földön is kevés olyan karszthegység van, ahol a mélységi karsztjelenségek — mégpedig mind a felszíni hidrológiai hálózattal ma is kapcsolatban állók, mind pedig a csupán fosszilis aktivitásúak — olyan alaposan fel lennének tudományosan derítve, mint Aggteleken. Ezért az Aggteleki-karsztvidék — magas szintű megkutatottsága miatt — kiválóan alkalmas arra, hogy a különböző földtani és hidrogeográfiai jelenségek ható-kapcsolatainak bemutató mintaterületévé váljék. Az Aggteleki-karszt tájvédelmi körzet védelmet érdemlő értékei: Földtani értékek Az Aggteleki-karszt lényegében az Északi-Középhegység egyik tagjához sem tartozik. Szerkezetileg a Gömör—Tornai-karszt déli része. A Tájvédelmi Körzet területére a hegység nagy karsztplatóinak fő tömegét képező, jól karsztosodó wettersteini szürke mészkő jellemző. KÖZLÖNYE i_ A hegység történetének közel félmilliárd évét tárja fel a karszt: felszínén és rétegeiben, üregeiben, barlangjaiban, ősnövény és állatkövületeiben. Barlangrendszerei közül már világhírű az aggtelek—jósvafői Baradla-barlang, mintegy 22 km hosszúságban ismert járatrendszerével és rendkívüli cseppkőgazdagságával. A Béke-barlang, mely a Baradlával még hidrológiai összefüggésben sincs, közel 9 km hosszú eddig ismert és felmért járatrendszerével a légzőszervi megbetegedéseknél elért gyógyulások miatt természetes föld alatti gyógy szanatórium céljára is alkalmas. A hegységrész harmadik ismert önálló barlangrendszere az égerszögi Szabadság-barlang, melynek eddig ismert hossza 2,7 km. Az említett barlangrendszerek mellett még feltáratlan barlangrendszerek létével is kell számolni. Ezeken kívül még sok kisebb barlag és több aknabarlang található a TK területén. Az aknabarlangok közül legismertebb a Vecsem—bükki zsomboly, mely 245 m mélységével hazánk legmélyebb zsombolya. Víztani érték A karsztra hulló átlagos csapadékmennyiség alig lépi túl a 600 mm-t, mivel a minden oldalról a karsztvidéket körülzáró magasabb hegységek a levegő páratartalmát korábban kicsapják. Az évi középhőmérséklet általában 9 °C. A karsztvidék föld alatti és felszíni folyóvizeit •a Bódva és a Sajó folyók gyűjtik össze. Érdekes és feltűnő jelenség figyelhető meg mind a felszíni vízfolyásoknál, mind a karsztok felszín alatti vízjáratainál, ugyanis a vizek túlnyomó többsége a távolabb levő Bódva felé tör a közelebb levő Sajóvölgy helyett. A jelenség a hegység kőzettani felépítéséből ered. A Sajó-völgy feleli oldalon az alsó triász nem karsztosodó rétegsorai nincsenek a felszínen, míg kelet felé haladva előbukkannak és egyre nagyobb szélességben húzódnak a Bódva völgyéig. A karsztfennsíkok tövében meghúzódó mély völgyekben állandó, bő vizű patakok folynak. Ezek a