Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK Reálisabb statisztika szükséges a kutatásra, fej­lesztésre forditott anyagi eszközökről, ezek meg­oszlásáról, a kutató-fejlesztő bázisról, összetételé­ről, szerkezetéről. IV. A kutatás-fejlesztés tervezése 4. A kutató-fejlesztő tevékenységet a tervezés eszközével is következetesen a fontos társadalmi, gazdasági feladatok megvalósításának elősegítése érdekébe kell állítani. A kutatás-fejlesztés ter­vezését — a feladatoknak, a tudományterület jel­legének megfelelően — össze kell hangolni a gaz­dasági tervezéssel. A kutatás-fejlesztés tervezése segítse elő a kü­lönböző tudományterületek együttes részvételét a komplex, az átfogó feladatok megoldásában; adjon ösztönzést a gazdálkodó szervek számára az egész innovációs folyamatnak a kutatás-fejlesztéstől a termékek értékesítéséig történő átfogására és befo­lyásolásra. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy az adott időszak kutatási-fejlesztési céljai a követ­kező időszak társadalmi, gazdasági feladatait ala­pozzák meg. A kutatási-fejlesztési tervezésben központi, összehangoló feladatokat ellátó szervek munkamegosztását tovább kell fejleszteni. a) A kutatás-fejlesztés hosszú távú terve a jö­vőben a társadalom- és gazdaságpolitikai elhatá­rozásokra építve,- tudományfejlődési prognózisok­ra alapozva a legfontosabb kutatási irányokat tar­talmazza, és körvonalazza a tudománypolitika főbb feladatait. A népgazdaság és a tudományos kutatás hosszú távú tervezése összehangolt rend­ben történjen, fokozódjon a kutatás-fejlesztés sze­repe a hosszú távú társadalmi, gazdasági célok kialakításában, a fejlődés összefüggéseinek, mel­lékhatásainak feltárásában, a tervezés tudomá­nyos megalapozásában. b) A népgazdaság középtávú terve foglalja ma­gába a tudománypolitika adott időszakra szóló főbb feladatait, a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés legfontosabb céljait, a kutatási-fejlesz­tési ráfordítások tervidőszakra vonatkozó ará­nyait. c) A népgazdaság ötéves tervével és a tudo­mányos kutatás hosszú távú tervével összehan­goltan országos színtű középtávú kutatási-fejlesz­tési tervet kell összeállítani. A középtávú terv tar­talmazza az adott időszak főbb tudománypolitikai feladatait; a már megszületett kiemelkedő fon­tosságú kutatási-fejlesztési eredmények gyakor­lati bevezetésére irányuló teendőket; a legfonto­sabb országos színtű kutatási-fejlesztési progra­mokat; a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat; a nemzetközi együttműködés legfőbb irányait, be­leértve a licencvásárlásokkal kapcsolatos felada­tokat. t d) Gondoskodni kell arról, hogy azok a válla­latok, amelyeknek gazdasági tervei csak számot­KÖZLÖNYE • 43 tevő új műszaki ismeret segítségével teljesíthetők, ötéves tervük szerves részeként készítsenek kö­zéptávú kutatási-fejlesztési tervet, beleértve a licencvásárlásokkal kapcsolatos feladatokat is. e) A társadalmi, gazdasági innovációs folyamat egységének elősegítése és megyorsítása érdekében a kutatás tervezésébe be kell vonni a kiemelt kutatási-fejlesztési programok megvalósításában és felhasználásában érdekelt vállalatokat, kutató­fejlesztő helyeket. V. A kutatás-fejlesztés finanszírozása, gazdasági szabályozó rendszere 5. A kutatás-fejlesztés gazdasági szabályozásá­nak rendszere (finanszírozási és pénzügyi mecha­nizmusa) segítse elő a társadalmi, gazdasági inno­vációs folyamatba beilleszkedve a kutatás-fejlesz­tés és gazdálkodás (termelés) kölcsönös kapcsola­tainak eredményesebbé tételét, a kutatás-fejlesztés társadalmi-gazdasági igényeinek megfelelő szelek­tív fejlesztését, az eddiginél jobban vegye figye­lembe a különböző kutatási területek, kutatóhely típusok, az eltérő kutatási feladatok és folyama­tok sajátosságait. a) A közgazdasági szabályozó rendszer az érde­keltségi viszonyok fejlesztése útján, a normatív jelleg erősítésével fokozottabban ösztönözze a vál­lalatokat a fejlettebb technológia, a műszaki, szer­vezési, vezetési kultúra alkalmazására; a haté­konyságot javító kutatási-fejlesztési tevékenységre. A finanszírozás módszereivel, gyakorlatával is elő kell segíteni a kutatóhelyek és a kutatási eredmé­nyeket felhasználók együttműködését, közös ér­dekeltséget, egyes esetekben kölcsönös kockázat­vállalásukat a kutatási eredmények alkalmazásá­ban. b) A műszaki-fejlesztési alapok központosított hányadát, illetve ágazati arányait az ötéves tervek előkészítése során a középtávú terv kutatási prog­ramjainak alapján kell meghatározni. A műszaki­fejlesztési alap képzési és felhasználási elveit fenn­tartva, a módszereket tovább kell fejleszteni, tö­rekedve arra, hogy azok jobban segítsék elő a sze­lektív kutatási-fejlesztési célok érvényesítését, a közös kockázatvállalást a kutatási eredmények el­érésében és gyakorlati megvalósításában. A válla­lati műszaki fejlesztési alapok felhasználásának kö­.rét ennek megfelelően szükséges meghatározni, hogy azok a változó igényekkel összhangban ru­galmasabban alakulhassanak. A sajátosságok körültekintő figyelembevételével meg kell vizsgálni a mezőgazdasági alaptevékeny­ség után képződő műszaki-fejlesztési alap képzési, felhasználási rendszerének kialakítási lehetőségeit, feltételeit. c) Javítani kell a pénzügyi eszközökkel történő irányítás feltételeit és gyakorlatát a költségvetés­ből finanszírozott, kiemelt kutatási-fejlesztési fel­adatoknál. A költségvetési rendben gazdálkodó ku­tatóintézeteket, egyetemeket felügyelő minisztériu-

Next

/
Thumbnails
Contents