Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 52. szám

1080 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám ság, a felügyelő bizottság, az illetékes megyei szövetség elnöksége, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vagy a pénzügyminiszter kezdeményezésére indíthatja meg. . 22. § A takarékszövetkezetnél szövetkezeti döntőbizottság nem működik. Nobizottság alakítását — ha ennek indoka fennáll — az alapszabályban kell kimondani. 23.. § (1) A részközgyűlések — az alapszabályban megállapított hatáskörrel és- létszámmal — területi intéző bizottságot és területi ellenőrző bizottságot választhatnak. Minden kirendeltség mellett intéző bizottságot kell létrehozni. (2) A területi intéző bizottság és a területi ellenőrző bizottság elnökeit és tagjait a részközgyűlések nyílt szavazással öt évi időtartamra választják. 24. § (1) A területi intéző bizottság: aj dönt a tagfelvételről; b) javaslatot tesz. illetőleg véleményt nvilvánít a működési területét érintő fejlesztésről és a működési területén dolgozók alkalmazásáról, munkadíjazásáról, kitüntetéséről, jutalmazásáról és munkaviszonyának megszüntetéséről; c) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ellenőrzési feladatokat; d) ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal. (2) A területi intéző bizottság a létrehozó részközgyűlés, továbbá az igazgatóság irányításával működik. 25. § (1) A területi ellenőrző bizottság a létrehozó részközgyűlés irányelvei alapján, továbbá a szövetkezet felügyelő bizottságának irányításával működik. (2) A felügyelő bizottság és a területi ellenőrző bizottság ügykörét, feladatait és működési rendjét maga állapítja meg; azt az igazgatóság foglalja bele a szervezeti és működési szabályzatba. (3) A szövetkezet alkalmazottja nem lehet a területi ellenőrző bizottság tagja. összeférhetetlenség 26. § (1) Az Szvt. 33. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakon felül nem lehet tisztségviselő és a takarékszövetkezettel nem létesíthet munkaviszonyt az a személy, aki a takarékszövetkezet működési területén levő helyi tanács tisztségviselője, valamint az, aki az állami törvényességi felügyeletet gyakorló, továbbá ellenőrzést vagy egyéb hatósági feladatot, ellátó szervnél a szövetkezet tekintetében e feladat végzésében közreműködik* (2) A takarékszövetkezet alapszabálya a rokonság körében további összeférhetetlenségi okokat is megállapíthat. A takarékszövetkezet gazdálkodása és tevékenysége 27. § A takarékszövetkezet bevételei terhére maga köteles fenntartásáról gondoskodni. 28. § (1) A takarékszövetkezet takarékbetétet csak magánszemélyektől fogadhat el. (2) A jogszabályokban a takarékbetéteseknek biztosított jogok és kedvezmények a takarékszövetkezetnél elhelyezett betétekre is kiterjednek. (3) A takarékszövetkezetnél elhelyezett takarékbetétek visszafizetéséért az állam helytáll. 29. § A takarékszövetkezet alaptevékenysége körében tagjainak kölcsönt adhat. A takarékszövetkezet képviselete 30. § Az ügyvezető igazgató [36. § (2) bekezdés] a takarékszövetkezetet gazdálkodása körében képviseli. Kiválás a takarékszövetkezetből 31. § (1) A takarékszövetkezetből való kiválást — új szövetkezet alapítása vagy más szövetkezetbe való beolvadás céljából — a szövetkezetnek a működési területéhez tartozó helységben vagy településen lakó vagy dolgozó, vagy ott ingatlannal rendelkező tagjai határozhatják el. (2) A kiválás kérdésében a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A takarékszövetkezeti tagsági viszony 32. § (1) A takarékszövetkezetbe tagként olyan nagykorú személyek léphetnek be, akik a takarékszövetkezet működési területén laknak, vagy ott van állandó munkahelyük vagy ingatlanuk. (2) Egy személy egyidejűleg csak egy takarékszövetkezetnek lehet a tagja. (3) A tagfelvételről a területi intéző bizottság, ahol ilyen nem működik, az igazgatóság dönt. 33. § (1) A takarékszövetkezet tagja vagyoni hozzájárulásként legalább egy részjegyet köteles jegyezni és befizetni. Az egy tag által jegyezhető részjegyek legmagasabb számát az alapszabály határozza meg. (2) A tagot a befizetett részjegy után az ered-