Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 4. szám

40 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám az új jelenségek marxista elemzését célzó kutatások aránya. A tudományok művelői jelentős szerepet vállaltak a közművelődési és közoktatási feladatok megoldásában, a tudományos ismeretek terjesztésben. Elkészült, és jelentős hatást gyakorolt a tudományos élet fejlődésére az Országos Távlati Tudományos Kutatási terv (OTTKT), melynek nyomán előtérbe került a kutatási-fejlesztési programok szerinti irányítás, tervszerűbbé vált a kutató-fejlesztő munka. A kutatók növekvő mértékben fordultak a társadalmi, gazdasági fejlődés által felvetett, tudományos közreműködést igénylő feladatok felé, nőtt társadalmi felelősségérzetük. A tudományos közéletben fejlődött a demokratizmus. Néhány tudományterületen nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredmény született. A tudományos kutatás-fejlesztés területén az elért számottevő előrehaladás mellett tovább éltek régebbi, a hatékonyság növelését hátráltató tényezők is. Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági fejlődésével együtt járó, növekvő követelmények, változó feltételek fokozott új igényeket támasztottak a kutatás-fejlesztéssel szemben. Mindezek együttes hatásaként több hiányosság is tapasztalható a kutató-fejlesztő tevékenység irányításában, a tudomány, társadalmi gyakorlat, a népgazdaság közötti kapcsolatrendszerben és a tudományos közéletben. A társadalom-, gazdaság- és tudománypolitika kívánatos összhangja a fejlődés ellenére még nem valósult meg. A gazdasági környezet, az érdekeltségi viszonyok még nem ösztönöztek megfelelően a fejlett gyártási eljárások alkalmazására, nem elég erős a törekvés a korszerű termelési szerkezet kialakítására. A vállalatok egy része még nem mindig élt a kutatás, a műszaki fejlesztés, a vállalati szervezés eszközeivel a gazdálkodás hatékonyságának javításában. A kutatóbázis a szükségesnél lassabban igazodott a társadalmi, gazdasági környezet szabta követelményekhez, fejlődése a célkitűzésekkel ellentétben extenzív jellegű maradt. Ez nehezítette a kutató-fejlesztő munka, a kutatói káderállomány minőségi színvonalának emelését, a kutatás-fejlesztés és a gyakorlat kapcsolatának elmélyítését. Az egyetemi kutatás feltételei kedvezőtlenek, a kialakult helyzet néhol már a korszerű oktatás feladatainak végrehajtását is veszélyezteti. A tudományos minősítés színvonala elmaradt az igényektől. Nem kapnak megfelelő elismerést a fontos társadalmi, gazdasági feladatok megoldása során a kollektív alkotások, adaptációs, licencfejlesztő kutatások keretében született tudományos eredmények. A tudományirányításban érdekelt kormánybizottságok, minisztériumok, országos hatáskörű szervek között a koordináció, az együttműködés még nem megfelelő. A nemzetközi tudományos munkamegosztásban rejlő lehetőségeket az elért fejlődés ellenére nem sikerült eléggé kihasználni. A tervezés és a finanszírozás módszerei jól szolgálták a kutató-fejlesztő tevékenység anyagi megalapozását, fokozták a kutatóhelyek önállóságát, de nem járultak hozzá eléggé a társadalmi-gazdasági szempontból legfontosabb témákra történő koncentráláshoz. A fejlett szocialista társadalom építésével járó feladatok, az új társadalmi összefüggések és folyamatok elmélyültebb feltárása; a külgazdasági politika irányelveinek, a termelési szerkezet korszerűsítésének eredményes megvalósítása igényli a kutatás és fejlesztés hatékonyságának javítását, a tartalmi minőségi követelmények fokozottabb előtérbe állítását, a tartalékok jobb kiaknázását. Ennek érdekében a Minisztertanács a következő határozatot hozza: I. .4 kutatás-fejlesztés társadalmi, gazdasági hatékonyságának növelése 1. A társadalmi, gazdasági építés irányainak kialakításában, a fejlődés várható következményeinek és hatásainak értékelésében, a feladatok végrehajtásában fokozni kell a tudomány, a kutatás-fejlesztés közreműködését. A kutatás-fejlesztés anyagi és szellemi erőforrásait a társadalmilag, gazdaságilag legfontosabb feladatok teljesítésére kell összpontosítani. aj A kutatás-fejlesztés területén is előtérbe kell állítani az intenzív fejlesztést. Biztosítani kell az erőforrások jobb kihasználását, a pénzügyi eszközök felhasználásának hatékonyságát, a rendelkezésre álló gép- és műszerkapacítások kihasználását. A kutatási-fejlesztési ráfordítások hosszabb távon továbbra is a kutatás társadalmi, gazdasági szerepének növekedésével összhangban, a nemzeti jövedelmet meghaladó ütemben növekedjenek. Ehhez hasonlóan bővüljenek az alapkutatásra fordított eszközök. A kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásain belül növekedjék a gép- és műszerbeszerzésre fordítható részarány. b) Következetesen érvényt kelU szerezni — a különböző típusú kutatóhelyek működési feltételeinek közelítésével párhuzamosan — a szelektív fejlesztésnek. Kiemelten kell támogatni a társadalmi építést, a népgazdasági feladatok megvalósítását szolgáló, kiemelkedő tudományos eredményességű kutatás-fejlesztést, az 'ilyen munkát végző kutató-fejlesztő helyeket. Meg kell gátolni a tudományos, illetve gyakorlati szempontból időszerűtlen feladatok kutatását, vissza kell fejleszteni az ilyen kutató-fejlesztő tevékenységet. c) Növelni kell a termelési szerkezet átalakítása, a termékek versenyképpességének fokozása, az új, korszerű technikai, technológiai megoldások, fejlett vállalatszervezési módszerek alkalmazása iránti igényt. Kiemelt figyelmet kell fordítani a közvetlen gazdasági célú (műszaki és agrár, valamint az ezeket közvetlenül megalapozó természet- és társadalomtudományi) kutatás-fejlesztés