Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1063 6. Üzemi általános költség Üzem (üzemrész, műhely) minden olyan területileg elhatárolt vagy fogalmilag meghatározott szervezeti egység, ahol feielős vezető irányításával termelő, szolgáltató vagy átalakító tevékenység folyik. Üzemi általános költségként kell kimutatni általában minden, az üzemekben felmerült, műszakilag és gazdaságilag megalapozott és (kalkulációs egységre) közvetlenül el nem számolt költséget. Az üzemi általános költségek tartalmát az Ipari Számlakeret előírásai alapján a vállalati számlarendben kell meghatározni. Nem mutathatók ki üzemi általános költségként azok a költségek, amelyeket az Ipari Számlakeret vállalati általános költségnek vagy elkülönített költségnek minősít, továbbá azok az üzemi általános költségek, amelyeket a vállalat közvetlen költségként számolt el. Az üzemi általános költségeket két nagy csoportban — közvetlenül el nem számolt gépköltségek, — egyéb üzemi általános költségek célszerű kimutatni. Közvetlenül el nem számolt gépköltség minden nem közvetlen költségnek minősített gépköltség. Az egyéb üzemi általános költségek közé tartozik minden, a gépköltségen kívüli, az üzemben felmerült és ilyen címen elszámolható általános költség. (Az üzem műszaki és gazdasági irányításának, fűtésének, világításának költségei, az üzemen belüli szállítás költségei, az üzemi munkavédelem költségei stb.) Minden esetben itt kell kimutatni az üzem egészét szolgáló állóeszközök (épületek, vezetékek, üzemi irodák berendezése és felszerelése stb.) működtetési és állóeszköz-fenntartási költségeit. Az üzemi általános költségek felosztásának módját a vállalat határozza meg. A felosztás módjának kialakításánál olyan felosztási (vetítési) alapokat célszerű választani, amelyek — a lehetőség határain belül — jellemzően fejezik ki a termékek gyártásának általános költségigényét. Legcélszerűbb — a szakma sajátosságától függően — természetes mértékegységben kifejezhető vetítési alapok választása. A gépköltségek vetítési alapja a normaóra, az üzemóra, a gépóra, esetleg a termelt mennyiség súlyban, folyóméterben, négyzetméterben vagy más mértékegységben (pl. vetésszám) stb. Az egyéb üzemi általános költségek vetítési alapja pedig a gépköltség és a közvetlen munkabér együttes összege stb. lehet. Ha a termékek túlnyomó többsége valamennyi üzemen átfut, akkor a felosztás szempontjából az összes egyéb üzemi általános költséget egy vagy több csoportba lehet összevonni és a felosztásnál ennek megfelelően lehet a pótlékkulcsokat megállapítani. Összevonni csak olyan költségeket lehet, amelyek felosztásának vetítési alapja azonos. A felosztás módjának meghatározásánál a szakmai sajátosságokat, a gvártási rendszert, az alkalmazott technológiát, a vállalatok üzemgazdasági szervezettségét, valamint az ágazati (szakágazati) irányelvek ajánlásait célszerű figyelembe venni, de tekintettel kell lenni a felosztás munkaigényességére, a költségszerkezetben az üzemi általános költségek részarányára, valamint arra, hogy a költségfelosztásnál alkalmazott módszerek közgazdaságilag is helyesek és indokoltak legyenek. A vetítési alap általában nem tartalmazhat anyagköltséget, a közvetlen munkabér csak akkor lehet vetítési alap, ha az üzem gépeinek technikai korszerűsége legalább megközelítően azonos színvonalú. Az alapanyag mennyisége használható a felosztás (a vetítés) alapjaként. Az árképzés céljára szolgáló önköltségszámítás (árvetés) készítésénél és az utókalkulációban minden esetben azonos felosztási módszert kell alkalmazni. 7. Selejtveszteség Ennek a költségtényezőnek a szerepeltetése akkor kötelező, ha a selejtveszteség önálló költségtényezőként állítandó az árvetésbe. Ez esetben a költségtényező tartalma és számítása tekintetében az illetékes árhatóság (ágazati minisztérium) előírásai az irányadók. Mindenképpen gondoskodni kell azonban arról, hogy a tényleges selejt mértéke, illetve a selejtpótiás és selejtjavítás költségei a termelés analitikus nyilvántartása alapján megállapíthatók és ellenőrizhetők legyenek. 8. Szűkített önköltség (üzemi önköltség) A szűkített önköltség (üzemi önköltség) az összes közvetlenül elszámolt költség és a 1^rmékre (kalkulációs egységre) felosztott üzemi általános költség együttes összege. 9. A gazdálkodó szerv központi irányításának költségei (Gyáregységi és vállalati általános költségek) Ebben a költségtényezőben kizárólag az Ipari Számlakeretben ilyen címen előírt költségeket szabad számításba venni. Felosztásuk módját — ha arra a rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében előírt esetekben szükség van — az árképzési előírások határozzák meg. Gazdaságossági, jövedelmezőségi vagy tervezési célokra szolgáló önköltségszámítás esetén [11. § (2) bekezdés] a felosztás módját — az ágazati (szakágazati) irányelvek ajánlott költségfelosztási módszerek alapján — a vállalat határozza meg. 10. Elkülönített költségek A műszaki fejlesztés költségfedezete, a garanciális javítás költségfedezete és az egyéb elkülönített költség