Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)

1978 / 50. szám

1050 TANÁCSOK ben foglalt limit ár, csak a külkereskedelmi vállalat által nyújtott árnyereség visszatérítéssel csökkentett mértékben állítható árvetésbe. (3) Amennyiben a TEK vállalat a terméket több beszerzési forrásból, különböző áron veszi, kalkulálható beszerzési árként a súlyozott átlagos vételárat, vagy termékforgalmából túlnyomórészt képviselő legnagyobb mennyiségben beszerzett áru vételárat veheti számításba. (4) Kalkulálható beszerzési árként a hatósági ár az azzal együtt megállapított áralkalmazási feltételekkel vehető figyelembe. Hatósági ár hiányában a szakmában az adott termékre és a tényleges ügyleti formára (nagybani — kicsinybeni; tranzit-raktár) nézve kialakult, szokásos szerződéses feltételek (fuvarozási, fizetési feltételek, mennyiség és ütemezés stb.) mellett ténylegesen érvényesülő ár vehető alapul. (5) Kalkulálható beszerzési árként az áruhoz közvetlenül kapcsolódó feltételek (pl.: az áru minősége, kivitele, kikészítése, mérete, bonyolultsága, vagy más műszaki-gazdasági hasznos tulajdonsága) miatt, a szállító által érvényesített felárral növelt árat lehet, vagy engedménnyel csökkentett árat kell figyelembe venni. Az ilyen címen kapott engedményből nyereség nem képződhet. Ugyancsak az engedménnyel csökkentett árat kell figyelembe venni, ha a TEK vállalat az engedményt szállítójától a TEK eladási árban való érvényesítés céljából kapja. (6) A szállító által a TEK vállalat részére a kereskedelmi kapcsolatok állandósága, megbízhatósága címén nyújtott — a (4) és (5) bekezdés alá nem eső — engedménnyel a kalkulálható beszerzési árat csökkenteni nem kell. (7) Amennyiben a TEK vállalat hatósági engedély alapján vállalati árpolitikai alapot (árkiegyenlítő kasszát) alkalmaz, a kalkulálható beszerzési árát a vonatkozó hatósági előírás szerint állíthatja árvetésbe. 6. § (1) A TEK eladási ár kiszámításához kalkulálható árrésben a következő tényezők vehetők figyelembe: a) a termelőeszköz-kereskedelmi tevékenység közvetlen hálózati költsége és általános költsége, kivéve az árrésben nem kalkulálható költségeket; b) az árubehozatalra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelmeket terhelő — ténylegesen lerótt — beadványi illeték; c) a nyereség, mely külön előírások szerint felszámítható árkockázati alapra is fedezetet nyújt. Az árvetésbe állítható nyereségben a szállítótól kapott engedményt nem lehet számbavenni. A nyereség nem lehet ellentétes a tisztességtelen haszonról szóló rendelkezésekkel. (2) A TEK eladási ár kiszámításánál, az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt költségtényezők közül, a szállítási és rakodási költségek, az árrésben való figyelembe vétel helyett külön tételként is kalkulálhatók. KÖZLÖNYE (3) Az árvetésben nem vehetők figyelembe: a) pénzbüntetés, bírság, fizetett és kapott kártérítés, késedelmi kamat és kötbér, a fekbér és kocsiálláspénz, az üzemszüneti veszteség, a vásárolt készletek többlete és normán felüli hiánya, valamint minden olyan költség, amelyet az érvényes számviteli előírások szerint az árvetésben figyelembe nem vehető költségek között kell elszámolni, továbbá, amelyeket a hatályos szabályok szerint árvetésbe állítani nem szabad; b) a korábbi időszakban előírásszerűen számbavett, de időközben már megtérült költségek, illetve más költségtényező keretében már elszámolt költségek. , (4) Az árrésben elszámolható költségeket a tárgyévet megelőző időszak tényszámai, vagy — megfelelő forgalmi költségtervezés esetén — a tárgyévi előirányzatok alapján kell kialakítani. (5) Az árrést az egyes termékek (termékcsoportok), valamint ügyleti formák (nagybani-kicsiny beni, tranzit-raktár, stb.) költségigényessége, illetve — a kereskedelempolitikai célkitűzéseket is figyelembe vevő — költségviselőképessége szerint differenciáltan lehet kialakítani. Több termékcsoportra, vagy a vállalati forgalom egészére azonos árrés is érvényesíthető. Az árrés kialakításánál biztosítani kell azt, hogy az árrésekben differenciáltan számításba vett költségek vállalati szinten ne haladják meg a (4) bekezdés szerint elszámolható költségek összegét. (6) A TEK eladási ár kiszámításához kalkulált árrést számítási anyaggal kell alátámasztani. 7- § (1) A termelő és a TEK vállalat közötti feladatmegosztás változása esetén — a költséghalmozódás áremelő hatásának elkerülése érdekében — a kalkulált beszerzési árat és árrést egymással összhangban változtatni kell. (2) Amennyiben a forgalmazásban egymást követően több TEK vagy nagykereskedelmi vállalat vesz részt, úgy a forgalomban csak egy árrés érvényesíthető, amit egymás között meg kell osztani, kivéve, ha az illetékes árhatóság másként rendelkezik. 8. § Az Országos Anyag- és Árhivatal az érdekelt miniszterekkel egyetértésben TEK irányárréseket, vagy kivételesen hatósági TEK árrést állapíthat meg. Ezeket az árréseket meg nem haladó árrés alkalmazása esetén az árrésekre a 6. § (6) bekezdés szerinti számítási anyagot készíteni nem kell. 9- § (1) A TEK vállalat a piaci viszonyok (keresletkínálat, good-will, stb.) mérlegelése, a termék használati értéke, minősége, vagy a már forgalomban levő termékek árához való aránya alapján, a kalkulált TEK eladási ártól eltérő — annál magasabb, vagy alacsonyabb — árat érvényesíthet.